Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5-6. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© rendezésének egyik apropója születésének századik évfordulója volt. A németországi VITRA Design Museum tárlata 2002 óta járja a világ múzeumait. Magyarország számára rendkívül fontos, hogy a hazai közönség figyelmét ráirányítsa Marcel Breuer - a szakértőkön kívül itthon talán kevésbé ismert - munkásságára. Elveinek máig ható tanulsága, hogy a hagyományokat átmentve élhető építészeti és lakókörnyezetet kell teremteni a kor emberének igényei szerint. Breuer Marcellt Európában formatervezőként, Amerikában tanárként és építészként ismerik. Ez a nagyszabású retrospektív kiállítás az első, mely formatervezői munkásságát és kiemelkedő épületeinek modelljeit együtt mutatja be. A bútorok, rajzok, bútorkatalógusok és az általa tervezett belső terek korabeli fotói segítenek átfogó képet alkotni Breuer formatervező munkásságáról. A kronologikus és tematikus részek a felhasznált anyagok szerint (fa, csővázas acél, alumínium és rétegelt fa) tekintik át bútortervezői tevékenységének majd mindegyik darabját. Breuer elsőként használt acélcsövet bútoraihoz, amivel eleinte nem aratott kereskedelmi sikert. Később az avantgarde divatossá tette ezt az anyagot: elsőként művészek (Walter Gropius, Vaszilij Kandinszkij, Moholy-Nagy László, Alvar Aalto) használták csővázas bútorait privát és üzleti terekben egyaránt, ami a modernizmus szimbólumává vált. Breuer építészeti munkásságát három témakörben tárgyalja a kiállítás (Házak, Terek, Méretek). Épületeit tizenkét, e kiállításra készült modellen keresztül lehet megtekinteni, melyek a Breuer által használt négy alaptípus példái, így látható a két Breuer-ház, a Whitney Múzeum és templomépületei is. A vázlatok, tervek és a nagyszámú fénykép átfogó képet ad a Breuer által használt főbb motívumokról, szerkesztési elvekről, melyek épületeit és - még ma is gyártott - bútorait egyaránt jellemzik. Könyvtárak rongya - Gondolatok régi könyvekről és olvasóikról ELTE Egyetemi Könyvtár 2007. június 23-ig A kiállítás címében szereplő játék utalás Vörösmarty Mihály 1844 végén írott Gondolatok a könyvtárban című versére. Terentius Maurus, 2. századi latin grammatikus sokszor tévesen, vagy csonkán idézett szállóigéje - Pro captu lectoris, habent sua fata libelli, vagyis az olvasói befogadás, az ízlés határozza meg a könyvek sorsát - jól példázza kiállításunk egyik vezérvonalát. A kiállításon szereplő legrégebbi nyomtatott könyv Mátyás király nyomdászának, Hess András 1473-ban Budán megjelent latin nyelvű krónikája. A legritkább könyv ugyancsak 15. századi nyomtatvány, Laudivius Zacchia Szent Jeromos életrajza, amelyből egy példány ismert a világon. Mintegy félszáz kötet közül kiemelkedik Umberto Eco A Foucault-inga és Szerb Antal A Pendragon legenda című regényeiben is megidézett ezoterikus filozófus, Robert Fludd különleges könyve. A Szigeti veszedelemben, s Mikszáth Kálmán Új Zrínyiászában szereplő Alapi Gáspár kötete újabb adalékot nyújt aló. századi magyar könyvkultúrához. Regénybe illő története van az 1553-ban kivégzett Szervét Mihály spanyol szabadgondolkodó könyveinek, mivel többségük elhamvadt írójukkal együtt a genfi máglyán. így különleges pillanat, hogy egy tárlóba helyezhettük egymás mellé aló. századi és a hozzá hasonlóan kalandos történettel rendelkező, újra kiadott 18. századi, erdélyi vonatkozásokkal is bővelkedő példányt. Először láthatja a kiállításon a nagyközönség és a szakma Báthory István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelmek könyveit, illetve 17-19. századi angol (és más) utazók sokszor mulatságos és tanulságos beszámolóit. Beszédes Kálmán festő bejárta az egész Közel-Keletet a 19. század végén, s lerajzolta a rodostói kurucok megmaradt épületeit. Ebből az egyedülálló kéziratos anyagból válogattuk ki a legszebb és legérdekesebb miniatűr festményeket s rajzokat. Az olvasói ízlés extrém megnyilvánulását mutatja be a Zsámboky János által kiadott 16. századi Janus Pannonius-kötet, amelyben a humanista költő pajzán epigrammáit felháborodottan kicenzúrázta későbbi olvasója. A kiállítást Bakos József, Bene Sándomé, Boross Klára, Farkas Gábor Farkas és Szvorényi Róbert készítette. Farkas Gábor Farkas „Hideg nyalat és spanyol tekercs" - A fagylalt, parfé és jégkrém története Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 2007. szeptember 30-ig „ Talán nincs olyan ember, aki, ha már megkóstolta, ne szeretné a fagylaltot. Sokan ismerjük, szeretjük, de valójában keveset tudunk róla. Pedig már az ókorban kedvelt édesség volt, sok neves személyiség fogyasztotta, ha nem is a mai értelemben ismert formában, ízben." (Dr. Eszterhai Nagy Gabriella: Fejezetek a fagylalt történetéből) A kiállítás ötezer éves időutazásra invitálja látogatóit. Megismerkedhetünk a fagylalt ősével, első fogyasztóival. Utunk az ókori Kínából indul. A hideg édesség a perzsák és az arabok közvetítésével jutott el a Földközi-tenger menti országokba. 85
