Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
©Múzeumi J/űrlevélj© A másik nagyobb fejezetben a templom-ásatásokkal együtt feltárt középkori temetőkről olvashatunk. Táblázatba foglalta a szerző a megye területén eddig feltárt középkori sírokat, az ismert vagy csak a részleteiben megtalált templomok szerinti csoportosításban. A temetőkben feltárt sírok alapján számos következtetést találunk a középkori temetkezési szokásokra vonatkozóan. Natura Bekesiensis Időszakos természettudományi közlemények - 7. Szerk.: Kertész Éva. Kiad.: Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 2005. 100 p. ill. Kertész Éva tanulmányában a Tiszántúl déli részén található, szabadkígyósi Kigyósi-puszta védett terület flóráját vizsgálta, írásában a területen 2000-2002 között előkerült növényfajok előfordulási adatait ismerteti. A magyar malakológia 200 éve múltja, a magyar köznyelvi neveket használó társtudományok művelőinek igénye szükségessé teszi az egységes elveken alapuló névadást. Pelbártjenő és Domokos Tamás munkájukban a magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezéseit foglalták össze. A Munkácsy Mihály Múzeum madárgyűjteményének kialakulása közel egyidős az intézménnyel. A múzeum madártani gyűjteményének legértékesebb darabjai a Pro Natura kiállításon láthatók. Lennert József a beépítésre nem került preparátumokat mutatja be cikkében. Kertész Éva a békéscsabai Széchényi-liget történetét tárja fel. Tényeket és gondolatokat közöl egy kert tükrében időről, emberekről és a természetről. N. Fülöp Katalin: Hímzések a parasztház öltözetéből a Kárpát-medencében Válogatás a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből. Kiad.: Néprajzi Múzeum, Bp., 2006. 91 p. ill. (Magyar Népművészet XXVII. Sorozatszerkesztő: Selmeczi Kovács Attila) A Néprajzi Múzeum raktáraiban több mint harmincezer olyan textíliát és bőrholmit őriznek, amelyeket készítőik hímzett mintákkal díszítettek. Ezek a műtárgyak csaknem valamennyi kontinens kézműiparának, illetve az asszonyok és lányok házi szorgalmának környezetformáló kultúrájába adnak bepillantást. A kötet N. Fülöp Katalin több évtizedes kutatómunkájának eredménye. Valamennyi darab a Nemzeti Múzeumban, 1872-ben alapított Néprajzi Tárának, majd közel száz év után önálló státust kapott múzeum tulajdonát képezi, úgyhogy megközelítőleg öt-hat tudósgeneráció gyűjtőmunkájának az eredménye. A muzeológus a lakásdíszítés hímzéskultúráját kívánta áttekinthetővé tenni. Az óriási anyagból csak egy rész bemutatására kerülhetett sor, ezekkel a példákkal is jól érzékelhető a kultúra történetében a „honnan hova" haladásának folyamata. Magyar Népművészet XXVII. N. FÜLÖP KATALIN Hímzések a parasztház öltözetéből a Kárpát-medencében VÁLOGATÁS A NÉPRAJZI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL KATALIN N. FÜLÖP Stickereien aus der Bekleidung des Bauernhauses im Karpatenbecken AUSWAHL AUS DER SAMMLUNG DES ETHNOGRAPHISCHEN MUSEUMS NÉPRAJZI MÚZEUM ETHNOGRAPHISCHES MUSEUM BUDAPEST. 2006 A kiadványban szereplő műtárgyak egy hosszú korszakról vallanak, melyben tájaink ugyan az európai perifériához tartoztak, ám lakói nem mondtak le arról, hogy a maguk teremtette környezetüket széppé tegyék, másrészt a hagyomány átörökítésének mechanizmusáról is vallanak. A kötetben szereplő képeken, nyomon követhetjük a párnavégeken, halottas párnahéjon, lepedőkön, kendőkön és abroszokon lévő különféle hímzéseket, melyek a táji jelleg, az esetleges etnikai különbözőség a motívum használatában, a szerkesztésben, az anyag és fonal, a technika kiválasztásában együtt, általában a kivitelezés jellegében mutatkozik meg, és eltérő lehet az alkalmazás divatjának ideje is. Pusztai László: A munkácsi vasöntöde jelentősége Kiad.: Országos Műszaki Múzeum, Bp., 2005. 48 p. ill. (Öntödei Múzeumi Füzetek 14.) Munkácson a 19. század egyik legjelentősebb öntödéje működött. Elsősorban azért, mert az ipari öntvények mellett két kiváló tehetségű modellőrnek köszönhetően művészi vasöntvények so27
