Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-01-01 / 1-2. szám
©Múzeumi Hírlevél j© kaságával elégített ki egy jól körvonalazható keresletet. Az ipari öntészet egyáltalán nem, de az igazán szép és értékes művészi vasöntvények öntése sem korlátozható azonban csak Munkácsra. Ebben a kötetben a munkácsi vasöntöde történetét ismerhetjük meg. Szól a szerző a Munkács környéki vasipar kialakulásáról, az öntvénygyártás és a műöntészet kezdeteiről a munkácsi vasolvasztóban. Részletesen foglalkozik az öntöttvasművesség kiválóságaival, így Valentin Willaschek és Schossel András munkásságával, a munkácsi öntöde Willaschek és Schossel modellálta műöntvényeivel. A kötet a Munkácsi Vasgyár frigyesfalvi és seleszti öntödéiben készült művészi öntvények bemutatásával zárul. Múzeumi közlemények 2006/különszám. - Új folyam - Kiad.: NKÖM, Bp., 2006. 59 p. A kiadvány különszámában Puczkó László - 2006. március 31-én lezárult kutatási jelentéséből - a látogatóbarát múzeumok elméleti megalapozásáról fejti ki gondolatait. Az első részben a kutatás céljáról, módszeréről és legfontosabb megállapításairól olvashatunk. A szerző felsorolja milyen feladatokat, végeztek el ehhez a kutatáshoz, amellyel illeszkednek a múzeumok átalakításának összetett folyamatába. A látogatókutatásokhoz első lépésként egyrészt másodlagos források elemzését kellett elvégezni, másrészt pedig a személyes megkeresések során információkat és adatokat gyűjtöttek az elmúlt években, a múzeumokban folytatott, a látogatók tapasztalatait és véleményét összegyűjtő kutatások köréről és fellehetőségéről. A „szakmai interjúk" fejezetben megtudhatjuk összesen tizenkilenc alkalommal, készítettek szakmai mélyinterjúkat olyan, a kulturális szféra különböző területein dolgozó szakértőkkel, akik rendszeres kapcsolatban vannak a múzeumok látogatóival, munkatársaival, illetve közvetve, vagy közvetlenül hatással vannak vagy lehetnek a múzeumok látogatóbarát üzemeltetésére. A múzeumok látogatóbarátságának elemzéséhez az eddigiekben bemutatott módszerek kiegészítéseként új eszközt jelentett azon elemzési program használata, amelyet, a látogatókat fogadó létesítmények látogató-szempontú elemzéséhez állítottak össze. Nagy Imre mártír miniszterelnök relikviái a Magyar Nemzeti Múzeumban A bevezetőt írta és a katalógust szerkesztette: Blahó Zoltán. Kiad.: Magyar Nemzeti Múzeum, Bp., 2006. 173 p. ill. A katalógust alkotó tárgyak-, dokumentumok és fényképek közül mintegy 130 tétel 1991-ben került a Legújabbkori Történeti Múzeumba. Mivel az intézmény 1991-ben beolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba a Nagy Imrére vonatkozó tárgyi és dokumentum anyagok ma itt találhatók meg, mintegy tizenhét gyűjteményben. A mártír miniszterelnök relikviáit bemutató kötet elkészítésekor az a szempont vezérelte a közreműködőket, hogy kerüljön bele minden olyan műtárgy, dokumentum, fénykép, ami Nagy Imréé volt, tőle származik, vagy emlékeztet rá. Az összegyűjtött anyagból önkéntelenül is kirajzolódik Nagy Imre politikai pályafutása, még ha annak minden részlete nem is tárul fel előttünk. Mindennapi életének használati tárgyai, személyiségének, megjelenésének jól ismert „kellékein" keresztülvezetik a téma iránt érdeklődő olvasót: kerek orrcsiptetős szemüvege, kedvenc zsebkései, szürke utcai kabátja és a fotózás iránti érdeklődéséről tanúskodó fényképezőgépe, mind-mind eszünkbe idézi az olvasmányainkból, a fényképekről és a filmhíradókból ismert Nagy Imre képet. A magyar Nemzeti Múzeum ezzel a katalógussal emlékezik Nagy Imre kivégzésének 48. és újratemetésének 17. évfordulójára, valamint tiszteleg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50 évfordulója előtt. R. Szabó István: Bartók Béla Rákoskeresztúron Kiad.: Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, Bp., 2006. 119 p. ill. Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem 2002-ben indította el a „Rákosmenti Helytörténeti Füzetek" című kiadványsorozatát, amely a XVII. kerületet alkotó települések történetének sajátos területeit dolgozza fel. Bartók Béla személye, hajdani lakhelyének, iránta érzett tisztelete indokolja, hogy e sorozatban most különszámként, a megszokottnál is elegánsabb formában jelentessék meg ezt a számot. Alkalmassá teszi erre R. Szabó Istvánnak, a forrásokat tudományos igénnyel kezelő, ugyanakkor élvezetes, olvasmányos munkája is. Gyöngyössy Márton: Országgyűlési és önkormányzati választások Rákosmentén (1920-1944) Kiad.: Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem, Bp., 2005. 65 p. ill. (Rákosmenti Helytörténeti Füzetek III. évf. 1.sz.) A szerzőnek önkormányzati képviselőként fordult figyelme lakóhelyének régi választásainak története felé, arra volt kíváncsi, hogy az ellődők hogyan készültek fel egy-egy választási kampányra. E témában készült dolgozata most a Rákosmenti Helytörténeti Füzetekben jelenik meg. Kutatásai során helyi és regionális újságok évfolyamait nézte át, de a választójoggal kapcsolatos törvényeket is áttekintette a Budapesti Közlönyben és az Országos Törvénytár köteteiben. 28
