Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
®^5TúZEUMI VÚ'RLEVÉLJ© A VMK tagjai felvették a kapcsolatot a minisztérium könyvtári és közgyűjteményi osztályának vezetőivel, a Nemzetközi Kulturális Alap elnökével, az OSZK Könyvtári Intézetének igazgatójával. A megbeszéléseken ismertették a múzeumi könyvtárak szakmai és informatikai helyzetét, az érdekérvényesítés szándékát és okát. Kiemelték a legfőbb célt: a XXI. század elején megfelelő informatikai színvonalon lehessen szolgáltatni a múzeumi könyvtári hálózat több milliós dokumentumgyűjteményét, és ezzel felzárkózhassanak az egyetemi és közkönyvtári hálózat szintjére. A célok megvalósítása érdekében a szakkönyvtárak korszerű szolgáltatásait virtuálisan szeretnék megjelentetni bel- és külföldi használóknak egyaránt. Ezen feladatok végrehajtásához olyan pályázati feltételek megfogalmazását kérik az illetékesektől, hogy a múzeumi könyvtárak kedvezményezett helyzetből pályázhassanak korszerű hardware és software fejlesztésekre, beleérte a múzeumi belső hálózatok korszerűsítését is. MAGYAR MÚZEUMI KIADVÁNYOK (Összeállította: Sárközy Gabriella) Egy magyar polgár Ráth György és munkássága Szerk.: Horváth Hilda. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006. 102 p. 76 t. ill. A kötet emléket állít az Iparművészeti Múzeum első főigazgatójának, akinek halála után értékes gyűjteményére, könyvtárára hányatott sors várt. Horváth Hilda bemutatja Ráth György munkásságát, az Iparművészeti Múzeumban kifejtett tevékenységét, a kiállítási koncepcióját, kapcsolatát a kortárs művészettel és azt a törekvését, mellyel az egyetemes iparművészet gyarapítását szolgálta. Megismerhetjük Ráth György műtárgy-vásárlásait, különös tekintettel az iparművészeti kollekciójára, valamint a művészi otthonból lett múzeum sorsára. Rozsondai Mariann a Magyar Tudományos Akadémiában őrzött könyvgyűjteményét mutatja be. Mravik László a szabadgondolkodó műgyűjtő Ráth Györgyre emlékezik, különös tekintettel képeire, szobraira. Dél-alföldi haszonbérleti szerződések 1906-1945 Közreadja, a bevezető tanulmányt írta, jegyzetekkel és mutatókkal látta el: Tolnay Gábor. Kiad.: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szolnok, 2007. 304 p. ill. (Documentatio Historica XII.) A magyar történetkutatás mai napig mellőzött témáját, a mezőgazdaságban a haszonbérietek szerepéről szóló tanulmányokat találjuk meg a kötetben. A bérletek kialakulásáról, történetéről szólnak Für Lajos, Sándor Pál és Szabad György írásai. A haszonbérietekkel kapcsolatos kutatások elemzéseinek összefoglalását, a jelen és a jövő felvázolását Burgemé Gimes Anna tanulmányában találjuk meg. Hensch Árpád és Nagypataky Béla üzemgazdászok üzemtani alapon tárgyalják a közölt szerződések tartalmát és a haszonbérletekről szóló szakirodalom kivonatos ismertetésével kívánják elősegíteni a közölt szerződések értelmezését. A kötet anyagát 19 helység levéltárából gyűjtötték. A helységek zömmel Békés megyében helyezkednek el, de Jász- Nagykun-Szolnok megyéből is gyűjtöttek 14 szerződést. A numizmatika és a társtudományok VI. Konferencia Székesfehérváron 2004. szeptember 24-26. Szerk.: Torbágyi Melinda. Kiad.: Székesfehérvár megyei Jogú Város Levéltára és a Magyar Numizmatikai Társulat, Székesfehérvár, 2007.258 p. ill. Hazai és külföldi szakemberek részvételével zajlott „A numizmatika és a társtudományok" című konferencia Székesfehérváron. A kötet az ott elhangzott előadások szerkesztett változata. Újabb adatokat közölnek az egyes szerzők az ausztriai kelta pénzekről, az ásatások során hazánkban, Szlovéniában, Szlovákiában és Erdélyben előkerült kora római pénzekről. Szempontokat közöl Révész László a Honfoglalás kori temetők pénz- és nemesfém leleteinek értékeléséhez, Szilágyi Mihály ugyancsak ebben a korban talált arab dirhemekről ír. Szó kerül Nógrád megye szlovákiai részen feltárt újkori pénzérmékről, a stájer és tiroli tallérok forgalmáról a hódoltságban, jelvényekről, kitüntetésekről, a magyar pénzek ikonográfiájáról az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásától az önálló magyar pénz megszületéséig. A könyv a „Lázsiás - a Baja környéki viseletek pénzékszere" és a „Pénzverők a bányászpalackokban" című írásokkal zárul. Esterházy-kincsek Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjtményekből. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Szilágyi András. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006-2007. 219 p. ill. Az Iparművészeti Múzeum és a kismartoni Esterházy Magánalapítvány közös kiállításának katalógusa méltó módon kapcsolódik az Esterházy tündérbirodalom és a magyar történelem kiemelkedő értékeit bemutató tárlathoz. A kötetben fejezeteket olvashatunk a gyűjtemény történetéről, tények, dokumentumok alapján, legendák nélkül ismerhetjük meg a kincstár előtörténetét. „ Vagyonszerzés és rangemelkedés” címmel Esterházy Miklós (1583-1645) életpályáját ismerhetjük meg, a kincstár történetének fénykora, pedig a herceg-nádor, Esterházy Pál (1653-1713) működéséhez köthető. A tanulmányok sora a gyűjtemény rendhagyó utóéletének bemutatásával zárul. A kiállított tárgyak rendkívül szép fotói mellett történeti visszatekintést és részletes leírást is találunk. 139
