Sárközy Gabriella - Fehér Ágnes (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2007 (28. évfolyam, 1-12. szám)
2007-07-01 / 7-8. szám
mJTúzEUMi Hírlevél J© Ars Decorativa 24 Szerk.: Szilágyi András. Kiad.: Iparművészeti Múzeum, Bp., 2006. 198 p. ill. Az évkönyvben a régi és új szerzeményekről szóló tanulmányok olvashatók. Al-Ravi-Kővári Melinda az Iparművészeti Múzeumban őrzött, az angyali üdvözletei ábrázoló kopt textiltöredék elemzésére vállalkozott. Az Iparművészeti Múzeum új kiállításán újra látható „Bethlen-násfája” gyűjtemény. Simányi István megkísérelte számba venni és újraértékelni ismereteiket e témában. Bubryák Orsolya ugyancsak a múzeum gyűjteményében található 17. századi játéktábla „titkait” szerette volna megfejteni. T. Erdei Lilla dolgozatában a múzeum közel 5.000 darabos csipkekollekciójából a 19. század folyamán jelentős értéket képviselő kézi Chantilly csipkéket mutatta be, Lichner Magda pedig a galvanoplasztikák történetét, azok fogadását hazánkban és a múzeum gyűjteményében található darabokat dolgozta fel. A nepáli művészet „felfedezésének” magyar vonatkozásairól és a budapesti (1929) keleti művészeti kiállításról, valamint a kínai műgyűjtés alakulásáról olvashatunk Kelényi Béla és Fajcsák Györgyi írásaiban. Az évkönyv az új szerzemények bemutatásával, a múzeum 2003- és 2005 közötti események felsorolásával zárul. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve XXX. Szerk.: Bagyinszky Istvánná és dr. Mattis Ferenc. Kiad.: Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 2006. 277 p. ill. A múzeumi évkönyv nemcsak a múzeumi szakemberek, de a megyében élő jeles kutatók, levéltárosok, könyvtárosok megjelenési fóruma is. Jelen kötetben helyt kaptak a történelmi, régészeti, néprajzi, irodalomtörténeti, művészettörténeti, természettudományi tanulmányok mellett kiállítás-ismertetők és a múzeumi munkát bemutató írások is. Nógrád megye újkori történelméről olvashatunk számos tanulmányban: szó kerül a nógrádi szénbányászok „hőskoráról", a volt nyilaskeresztes pártagok 1945. utáni társadalmi-politikai tevékenységéről, a két világháború közötti nemzetgyűlési választásokról, és az 1956-os visszaemlékezésről. Régészeti témájú írásokban a szerzők beszámolnak az ásatások során talált kelta üvegkarperecekről Szurdokpüspökiből és Gyöngyöspatáról és a Ludányhalászi-sóderbánya területén feltárt késő bronzkori településről. A Palóc Múzeum egy kiállításáról („A világ örökségének része - egy palóc falu régen és ma: Hollókő) olvashatunk a „Néprajz" fejezetben. Az irodalomtörténeti írásokból a Mikszáth-kutatás új eredményeit ismerhetjük meg. A művészettörténet tárgyköréből ezúttal a potsdami Sanssouci kastélyegyüttes új Orangerie-palotájában található Raffaello-másolatgyűjteményt ismerhetjük meg. Előzetes beszámolót találunk a „Természettudomány" fejezetben a litkei Krétabánya-völgyben végzett őslénytani ásatás eredményeiről. A kiállítások közül ezúttal a Kubinyi Ferenc Múzeum állandó kiállításáról, a Nógrádi Történeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéről valamint az 1956-os emlékkiállításról olvashatunk. Az évkönyv a Palóc Múzeum látogatottsági felmérésének adataival és a múzeumi évkönyv repertóriumával zárul. Rákóczi állama Európában Konferencia a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója emlékére. Szerk.: Bagyinszki Istvánné és Balogh Zoltán. Kiad.: Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet, Salgótarján, 2006. 252 p. ill. (Discussiones Neogradienses 9.) 2005 szeptemberében Nógrád megye- és Szécsény város önkormányzata nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezett a Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő eseményéről, a szécsényi országgyűlés 300. évfordulójáról. A Discussiones Neogradiensis sorozatban megjelenő konferencia előadásaiban a szécsényi országgyűlés több alapkérdését is tárgyalták. Az előadók vizsgálták az államépítés és a társadalmi támogatottság, a diplomácia, a jogtörténet és a hadtörténet kérdései mellett a személyiségnek a történelemben játszott szerepét, mint a szabadságharc központi problémáját. Külön előadás foglalkozott a szécsényi országgyűlésnek a békekötésről és a vallási toleranciáról alkotott törvényeivel. Nemzetközi kitekintést nyújtottak az európai hadi helyzetet az országgyűlés idején felvázoló, a nemzetközi nyilvánosság szerepét feldolgozó előadások, valamint a lengyel-magyar konföderációkat összehasonlító elemzés is. Az elhangzott előadásokban szóltak a Rákóczi-kori vármegye- és jeles személyiségeinek életútjával és munkáságával. A konferencia résztvevői maradandó értéket alkotva emlékeztek meg e nagyjelentőségű történelmi eseményről, melyről írott formában olvashatunk e kötetben. Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében Kiad.: Zala megyei Múzeumok Igazgatósága, Zalaegerszeg, 2006. 130 p. ill. (Zalai Kismonográfiák 9.) A tanulmányban a szerző a királyi központtól távolabb eső Zala megyében már az Árpád-ház uralkodása idején szerzetesi közösségek jelenlétét dolgozza fel. Fontos szolgálatot tesz azzal, hogy öt szerzetesrend által létrehozott 19 szerzetesi közösség megtelepedését és működését mutatja be. Hét bencés apátság, 140