Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
m^úzEUMi H írlevél J© nay-kerámiával díszített tornyáról készült fényképek és a tervek, amelyek alapján a korábban lebontott tornyot időközben helyreállították. (A helyreállítást 2000-ban Europa Nostra díjjal ismerték el.) A kiállítás fő egységeit kiegészíti egy olvasósarok, ahol a témára vonatkozó korabeli kritikákat lehet olvasni, valamint egy „videószoba". A kiállítás egyrészt köszöntése a 90. életévét éppen a kiállítás idején betöltő Mattyasovszky Zsolnay Tamásnak, tisztelgés életműve előtt, másrészt a fiatal, a téma iránt elhivatott nemzedék bemutatkozása. Wrabetz Franz Vármegyei Ős-galéria - a nyíregyházi Jósa András Múzeum időszaki kiállítása 2005. december 1. - 2006. január 31. A magyar művészettörténet eddig igen keveset foglalkozott Wrabetz Ferenc művészetével, ami talán annak volt köszönhető, hogy sajnos számunkra csak nagyon kevés alkotása ismeretes, leginkább csak a levéltári adatok tesznek említést munkáiról. Festőnkről talán Garas Klára tett említést elsőként a Magyarországi festészet a XVIII. században című monográfiájában, majd B. Nagy Margit írt róla bővebben Wrabetz erdélyi munkásságát illetően (Reneszánsz és barokk Erdélyben) és Koroknay Gyula foglalkozott vele részletesebben a Jósa András Múzeumban lévő képek kapcsán. Wrabetz Ferenc, a csehországi Brodban született, Prágában és a bécsi Akadémián végezte tanulmányait, Pozsonyban telepedett le és itt is halt meg 1799-ben. Főként Pozsonyban és magyarországi kastélyokban dolgozott, mint freskófestő, de vannak munkái Erdélyben is, ahol főként építészi és díszítő munkákat vállalt. Az 1780-1790-es években Sennyei János valamint Vécsey Miklós főurak magyarországi birtokán tevékenykedett, majd később Andrássy Károly gróf görcsöni építkezéseinél vett részt. A Sennyeiek számára Nagymihályon és Béllyen dolgozott, ez utóbbi helyen a kastély homlokzatának tervezése köthető nevéhez. 1796-ban Wesselényi Miklós zsibói kastélyépítkezésénél találkozunk vele, ahol szobák belső kiképzésében, valamint azok rendezésében játszhatott fontosabb szerepet. A nyíregyházi Jósa András Múzeum képzőművészeti gyűjteménye tíz Wrabetz Ferencnek tulajdonított nagyméretű (218x125) olajképet őriz. A festmények egy egészalakos portrésorozat részei és a magyar történelem honfoglaló vezéreinek egy részét valamint Mátyás királyt ábrázolják. Az olajképek eredetileg a Nagykállói Megyeháza számára készültek és rendeltetésük szerint a megyeháza belső terének díszítésére szolgáltak. A levéltári adatok tizenkét képről tesznek említést, de a Géza fejedelmet és Gyula vezért ábrázoló festményeknek mára nyomuk veszett. A portrék a megyeháza emeleti folyosóján kaptak helyet. A képek valamikor 1783-1784 között keletkezhettek. Ezt hivatott bizonyítani az Attilát ábrázoló festmény bal alsó sarkán megjelenő 1784-es dátum, de erre utalnak a levéltári adtatok is. Egy 1784-es számlaösszegzés szerint 150 rénes forintot fizettek Wrabetznek a megyeházán végzett munkájáért. Egy későbbi, 1785-ös számlaösszegzés szerint „Francisco Wrabetz festőnek” a megyeháza belső részére készített négy darab festményéért 200 rénes forintot fizettek. Ennek a tételnek a nyugtája ma sajnos nem található, de Koroknay Gyula még látta a nyugtát és 7
