Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-12-01 / 12. szám
mifúzEUMi Hírlevél J© Mindehhez további lehetőséget kínál az épület földszintjén kialakított időszakos kiállító terem, galéria. Egyik fontos célja az lesz, hogy az Antal gyűjtemény letéti anyagon kívüli részeiből mutasson be időről-időre válogatásokat. Ezzel a módszerrel lesznek érzékelhetők a gyűjtemény valódi dimenziói, szerteágazó irányai valamint a gyűjtő és a kortárs művészet tevékeny, élő kapcsolata. A szerződés szerint Pécs városa azt a műemléképületet, az 1870-es években épült, eklektikus Madarász-Szontágh, később Maléter-féle házat újíttatta fel erre a célra, amelynek homlokzatán emléktábla hirdeti: 102 évvel ezelőtt, 1904-ben, itt nyitotta meg kapuit az első pécsi városi múzeum. Várkonyi György 50 éves a csongrádi Tari László Múzeum (Mozaikok az intézmény történetéből) Pontosabban ötven éve működik folyamatosan, de gyűjtemények már a 19. század közepétől jöttek létre. Ezek egy része iskolai gyűjtemény volt, ahogy az országban több helyen is. Először többségében természettudományi, majd ez kiegészült régészeti, néprajzi tárgyakkal és érmekkel. Ezzel egy időben Kertész László (ügyvéd, polgármester) is létrehozta magángyűjteményét. Bronzkori és római kori leleteket gyűjtött, madár- és tojásgyűjteményt hozott létre. Szivák Imre országgyűlési képviselő a helyi céhes ipar emlékeit szedte össze, majd ezeket 1903-ban átadta a Szépművészeti Múzeumnak. 1924-ben Hermann Antal biztatására létrejött a Csongrádi Múzeum és Egyesület. Farkas Sándor (1862-1926) lett a múzeum őre. 1924 nyarától 1926 karácsonyáig, hirtelen haláláig ásatásokat folytatott, helytörténeti és néprajzi tárgyakat gyűjtött, előadásokat tartott, a helyi újságban cikkeket írt. (Munkásságát Lőrinczy Gábor dolgozta fel.) Farkas halála után, 1927-ben 22 oldalas jegyzőkönyv készült 617 sorszámon 3089 tárgyról. (A jegyzőkönyvet a levéltárban Sebestyén István tárta fel és adta át másolásra, feldolgozásra a múzeumnak. A jegyzőkönyv feldolgozása a Múzeumi Füzetek - Csongrád 1. számában jelent meg.) A gyűjteményt iskolai szertárban, raktárban helyezték el, melyet egy ideig Kovács György tanító gondozott. Majd a tárgyakat a központi iskolától távoli, a Rókus templom melletti iskolába vitték, ömlesztve tárolták. A két világháború között muzeális tárgyakat hárman gyűjtöttek és őriztek, dr. Tari László fogorvos a városban, Exterde Tibor tanító Bokroson és Kunczer Béláné tanítónő Felgyőn. A háború után Exterde Tibor szedte össze és kezdete rendbe tenni a városban őrzött anyagot, a további munkára szóló hivatalos megbízatás 1948-ban elmaradt. A múzeum létrehozására született több hivatalos terv és ötlet után a Csongrádi Múzeum 1956 őszén jött létre és kezdte meg (azóta is tartó) folyamatos működését. A Múzeumbaráti Kör tagjai az 1950-es évektől kiállításokat rendeztek, szerényen gyarapították a gyűjteményt. Lelkes tanítók, tanárok művelődésügyben dolgozók, például Esztergályos Ferenc, Keller László, Palásti Pál, Várkonyi István, dr. Tari László fogorvos tartoztak ehhez a körhöz, de ide kötődtek később Dudás Lajos tanár, dr. Sándor Antalné tanár, Felber József, id. dr. Katona Imre állatorvos, Gát László tanár, igazgató és mások is. Az 1960-as évek elején az Iskola utca 2 szám alatt létrejött az első állandó kiállítás, mely a múzeum régészeti, történeti és néprajzi anyagát is bemutatta. Egy-egy részletéről fotók is maradtak ránk. A következő, „Kubikosok" című, állandó kiállítás 1974-től 1994-ig állt. 1968-1969-ben első diplomás régész munkatársként Bálint Csanád dolgozott itt. (Később akadémiai intézetvezető lett, tudományos munkájában Csongrád régészetével is foglalkozott.) Ezután a város régészeti leletekben gazdag határát több régész kutatta. Lőrinczy Gábor és kollégái, valamint a saját kutatásait, leleteit az 1980-as években kiállításban mutatta be. Ellésmonostort Pávai Éva régész 1990 és 1998 között ásta. Az ásatás eredményeinek egy része beépült az új állandó kiállításba. Az utóbbi években - az autópálya munkálatok miatt - a régészek (Szabó Gábor, dr. Vörös Gabriella és Szalontai Csaba) csak egy-egy előadást tartottak, leletmentést Szabó János József, szentesi régész, múzeumigazgató végzett. A legjelentősebb pénzlelet, az 1442 darab 18-19. századi pénzérmék 1981-ben a város központjában kerültek elő. Történeti dokumentumaink közül kiemelkedik a kilenc, Kossuth Lajos írta levél. Ezek a levelek egyetlen bizonyítékai Kossuth ügyvédi tevékenységének. A hagyatékok közül elsősorban említem dr. Tari László fogorvos, amatőr helytörténészét. Ő volt az 1950-es évektől az 1970-es évekig a helyi múzeumbarátok szellemi vezetője. A csongrádi nyomdaipart a Szilber és a Bozó hagyaték dokumentálja. Ezen kívül, a teljesség igénye nélkül még Lőcsey Pál Csongrádon letelepedett vándorfényképész és Kálmán András hajós hagyatékát említem. Boros Béla fegyvergyűjteménye is a múzeumba került. A helytörténeti gyűjteményhez kapcsolódó archív könyvek (körülbelül 2000 kötet) magánszemélyek, egyesületek és iskolák tulajdonából maradtak az utókorra és kerültek közintézménybe. Galli János az Ének Zenei Általános Iskola igazgatója az 1960-as években adta át a múzeum akkori vezetőjének. A szerény képzőművészeti gyűjteményünkben őrzött képek többsége helyi művészek, így Borbás István, Piroska István, Piroska János és Stéhlik Lajos művei. Néprajzi gyűjteményünk legkorábbi, 1958-ban beleltározott tételei között a tájra jellemző foglalkozásként a halászat tárgyai (Maszlag János makettjei) jelentős számban szerepelnek. Az 1960-as, 1970-es években viszonylag kevés, de jellegzetes, az alföldi mezővárosi kultúrárajellemző darabokat gyűjtöttek. Majd Juhász János 1976-1982 között néprajzos múzeumvezetőként a település népi lakáskultúráját, a helyi iparok, műhelyek tárgyait, eszközeit módszeresen kezdte gyűjteni. Ezt a munkát folytattam jómagam 1983-1984-től. Napjainkra a néprajzi gyűjtemény főbb egységei a már említetteken kívül, viselet, gazdálkodás, vízi élet 376
