Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2006-01-01 / 1. szám

m^úZEUMi Hírlevél J©

kai, az 1965-ben Klapka György nevét felvevő múzeum megalapításával. Szó van a múzeum állandó és időszaki kiállításairól, a külföldi kiállításokról. Ugyancsak megismerkedhetünk a múzeum gyűjteményével, melynek legnagyobb egységét a régészeti tárgyak jelentik, de jelentős a néprajzi anyaga, a történeti gyűjteménye, melynek nagy részét a helytörténeti vonatkozású tárgyak és dokumentumok teszik ki. Említésre méltó a művészettörténeti és iparművészeti gyűjteménye, a képzőművészeti tára, mely a komáromi származású neves festők műveit tartalmazza.

Szó van a visszatekintésben a múzeum rendezvényeiről, múzeumpedagógiai tevékenységéről, valamint megismerhetjük a jelenlegi munkatársakat, akik aktív szerepet játszanak a múzeum sikeres működésében.

Haider Edit - Ridovics Anna: Pipagyűjtemény a tápiószeiei Blaskovich Múzeumban

Kiad.: Pest megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2005. 224 p. ill.

(PMMI kiadványai. Kiállítási katalógusok 9.

Sorozatszerkesztő: Simon László)

A Pest megyei múzeumok kiállítási katalógusának kilencedik száma a tápiószeiei múzeum egyik gyűjteményét mutatja be. A kiadvány közreműködői a teljesség igényével dolgozták fel Magyarország második legnagyobb pipagyűjteményének anyagát.

A Blaskovich gyűjtemény a XIX. század magyar reformtörekvéseit jellemző nemzeti gondolat szellemében fogant. A levéltári adatok jól mutatják, hogy a Blaskovich ősök már a XVIII. században rendelkeztek pipákkal. Hagyatéki leltár alapján tudjuk, hogy a tápiószeiei múzeumot alapító testvérpár ükapja, Blaskovich Pál császári generális három tajték-, egy kupakos tajték-, egy fekete cseréppipát hagyott az utódainak örökül. Az őt követő négy generáció gyűjtőmunkája hozta létre azt a majd 300 darabos pipa- és dohányzástörténeti emlékekből álló kollekciót, mely oly jellemző a XIX. századi magyar köznemesi életmódra.

A gyűjtemény tudományos feldolgozását, a múzeumot alapító testvérpár kezdte meg, majd 1993-ban Haider Edit írt róla ismertető tanulmányt.

2000-ben hazai és nemzetközi összefogással a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett pipakiállításon 100 pipa szerepelt ebből a rangos kollekcióból.

2003-2004-ben került először bemutatásra a teljes pipagyűjtemény a „Vénusz ajándéka, a tajtékpipafaragás művészete a Blaskovich-gyűjtemény tükrében” című kiállítás keretében, amelyet Ridovics Anna rendezett.

Jelen kötetben olvashatunk a családi pipagyűjtemény kialakulásának történetéről, legendás darabjairól, valamint tematikus feldolgozásban egy-egy darab részletes leírásáról. A katalógus külön értéke, hogy nemcsak pipametszők, pipakészítők munkáinak szakmai értékelését találjuk meg benne, hanem az ezüstkupakokat készítő mesterek ötvösjegyeinek feloldását is. Megismerhetjük egy letűnt kor rekvizitumait, a tajtékpipa-faragás művészetét, amely a XVIII. században Magyarországról indult európai hódító útjára.

Thorma János 1870-1937

Szerk.: Szakái Aurél. Kiad.: Thorma János Múzeum Alapítvány, Kiskunhalas, 2003. 192 p. 18 t. ill.

(Thorma János Múzeum Könyvei 14.)

A 2000. esztendő millecentenáriumi országos ünnepségei között a kiskunhalasi Thorma János Múzeum nagyszabású kiállítással emlékezett meg a város szülöttjéről és az intézmény névadójáról születése 130. évfordulója alkalmából. A kiállítás mellett megrendezett konferencia a Thorma-kutatások történetébe engedett bepillantást.

A kötetben az ott elhangzott előadásokat találjuk gazdag illusztrációkkal, részben a művészről fennmaradt képekből, részben a képeiről, kiállításainak plakátjairól készült fotókkal.

Ferró Róza, a családfát az után állította össze, hogy előzőleg elkészült az apai és anyai felmenőit bemutató családtörténete. Később a szintén rokon Péter család történetéhez gyűjtve adatokat mind többször találkozott a Thorma névvel. A Thorma János Múzeum igazgatója kérésére állította össze a Thorma család történetét. A családfából kitűnik, hogy házasságok révén milyen sok család került egymással kapcsolatba és országos hírű személyek is így kerültek Halasra.

Szakái Aurél Thorma János életét mutatja be képekben. Ehhez 110 képet, alkotást, művészi és dokumentum értékű művet sikerült összegyűjtenie.

Szűcs György „Bohémek Nagybányán” című írása révén a nagybányai művésztelep személyes ellentétekkel, viszályokkal tarkított történetén keresztül Thorma János és kortársai gazdag életútjába, művészeti törekvéseikbe sikerül bepillantanunk.

Nagy Ildikó a művész korai arcképeiről szóló tanulmányában az életmű újraértelmezésére tesz

28