Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© kísérletet, friss szemmel láttatja a műveket, külön figyelmet fordítva az eddig mellőzött képekre, képtípusokra. Hogyan hatottak a francia festők, illetve a művészeti irányzatok Thorma Jánosra? Erre a kérdésre ad választ Vida Marianna, aki a 19. század francia történeti festészet hatását követi nyomon Thorma képein, Boros Judit pedig az 1907-es Gauguin kiállítás hazai fogadtatásáról, illetve a művész pályájára gyakorolt hatásról ír. A nagybányai festők és Thorma János kapcsolatát elemzik írásaikban Majoros Valéria Vanília és Sümegi György. Bay Miklós magát „elfogult Tormagyűjtő"-nek titulálva vall arról, miért szereti és gyűjti múlhatatla érdeklődéssel a művész képeit. A kötet második részében Thorma János húsz festményének részletes leírása olvasható. A képek színes reprodukciói a könyv végén megtalálhatók. A közlésre kerülő képelemzések Thorma festészetének jobb megértését, művészetének nagyobb ismertségét kívánja szolgálni. Gszelmann Ádám: A Szilády Áron református gimnázium története Kiad.: Kiskunhalasi Református Kollégium, Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 2004. 328 p. ill. (Kiskunhalasi Református Kollégium Könyvei 5. Thorma János Múzeum Könyvei 15. Szerk.: Szakái Aurél) „Adjon az isten a mi Alma Materünknek olyan virágzó és dicsőséges jövendőt, mint amilyen dicsőséges és virágzó volt múltja minden küzdelem ellenére is." Idézi a szerző SütőJózsef volt tanárának szavait, akinek gondolatai vezérfonalként segítették munkájában. Célja az volt, hogy megismertesse a gimnázium múltja iránt érdeklődőket az elődök hűséges helytállásával a múltban, sokak nagyságát és némelyek kicsinységét, s mindenekfelett a csodákat, amelyek az intézmény történetében megtörténhettek. Ez a gimnázium, s a vele testvéri kapcsolatban hosszabb-rövidebb ideig működő oktatási intézmények múltját áttekintő könyv az iskola fennállásának 340. évében jelent meg. A szerző a gimnázium történetét nem elszigetelten, hanem abban az iskolai környezetben próbálta bemutatni, amelyben működött. Hangsúlyozni szerette volna, hogy a reformátusok országosan, de helyileg is az oktatásügy különböző szintjeit egységben nézték. Igaz ez nem csak az elemi oktatásra, de a leányok alapfokú, majd később a középszintű képzésére is. Talán leginkább Szilády Áron iskolakoncepciója igazolja ezt, aki az óvodától az elemi oktatáson és a leányok oktatásán át a nyolc osztályos gimnáziumig egységes elképzeléseket dolgozott ki és valósított meg. A szerző az iskola történetét a 17. század közepétől követi nyomon, bemutatja a református egyház iskoláit, azt a folyamatot, amikor küzdeni kellett az iskola megmaradásáért, Szilády Ákos oktatási-nevelési terveit, a nyolc évfolyamos gimnázium kiépítését, az egyház elemi iskoláit, a nyolc évfolyamos főgimnázium régi és új épületét. Külön fejezetben olvashatunk a református polgári leányiskola történetéről az 1904-től 1948-ig tartó időszakban, a két világháború közötti években létrejött körökről, egyletekről, egyesületekről, szövetségekről és szervezetekről, amelyeknek egyaránt óriási szerepe volt a közösség formálásában és a lelki, szellemi és erkölcsi nevelésben. A szerző bemutatja azt a változást, amit a II. világháború utáni időszak jelentett: az államosítást, a szocializmus nehéz éveit, majd elvezet napjainkig, a rendszerváltozásnak köszönhető változásokig. Megemlékezik a református gimnázium, a leányiskola és az egyház elemi iskoláinak tanárairól, tanítóiról, 1664 és 1948 között 106 tanár rövid életrajzát olvashatjuk A kötet számos, korabeli fényképpel is érzékelteti mi mindent adott és ad ma is diákjainak a református gimnázium, a tanulás, a tárgyi tudás megszerzése mellett mindig a teljes ember nevelését tűzték ki célul, amelyben nagy hangsúlyt fektettek a lelki nevelésre is, kiemelve emberi lényegünket, hogy lélektől ember az ember. Habsburg Mária, Mohács özvegye A királyné és udvara 1521-1531. Szerk.: Réthelyi Orsolya, F. Romhányi Beatrix, Spekner Enikő és Végh András. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2005. 295 p. ill. Közel egy évtizede több európai város múzeumában kiemelkedő figyelmet szenteltek jeles Habsburg uralkodóknak. A Kunsthistorisches Musem Bécsben, 2000- ben, születésének 500. évfordulója alkalmából V. Károlyról, majd 2003-ban I. Ferdinándról rendezett gazdag tárlatot, s adott ki ebből az alkalomból katalógust. Prága 1997-ben emlékezett meg több jelentős kiállítással II. Rudolfról. Habsburg Máriáról Hollandiában, 1993- ban két helyszínen is tartottak kiállításokat. Ezúttal magyar, szlovák és holland összefogással, születésének 500. évfordulóján a Budapesti 29
