Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
(Si^úzeumi Hírlevél ábrázoló emlékérmet, (Kő Pál munkáját) illetve a díszes oklevelet. A 2006. év Podmaniczky-díjasai: Ágg Károly (fotóművész, Budapest), Béres István (Gyula város főépítésze), dr. Bene János (muzeológus, Nyíregyháza), Erőss Gábor (diák) és Kopcsikné Gecse Mariam református lelkész (Gelej), Figler András (régész, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Irodájának vezetője, Sopron), Fényi Tibor (a Róth Miksa Emlékház vezetője, Budapest), K. Németh András (Paks), dr. Kása László (tanszékvez. egy.-i tanár, történész, akadémikus Budapest - Gyula), Millisits Máté (művészettörténész, Budapest), dr. Nagy Károly (legfőbb ügyészségi tanácsos, ny. jogász, Budapest), Nagy László Lázár (grafikus, fa- és rézmetsző művész, Cegléd), dr. Patay Pál, ré~ gész-kampanológus/a hazai harangok kutatója (Budapest), Roszinszky Rudolfné (építészmérnök, Budapest), Vad Tivadar (építési vállalkozó, Budapest). In memoriam... Tóth István (1944 - 2006) 2006. augusztus 10-én elhunyt DSc. Tóth István ókortörténész, habil, egyetemi docens, a professzori cím várományosa. A Pécsi Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének oktatója volt. Emlékezetes római vallástörténeti előadásait diákok százai látogatták félévrőlfélévre, rendszeresen. A megjelenített témák a Tanár előadásmódjával és ábrázoló készségével együtt folyamatosan lenyűgözték a nagy tömegben megújuló hallgatóságot, akik több alkalommal „Az év oktatójának” választották őt. Iskolateremtő kutatói magatartása szorosan összefüggött emberi habitusával, a jelenségek teljes megértésének és az őket létrehozó gondolatok megélésének igényével. Számos könyv és tanulmány szerzője volt, szakírói pályafutásának négy évtizede alatt. Tudományos megállapításai közül több is folyamatosan megválaszolja az újabb leletek és szempontok felvetette kérdéseket. Megállapításainak egy részét, amelyet nem fejthet már ki, a jövőben bizonyosan igazolja majd a kutatás. Hatalmas irodalmi érdeklődése és tájékozottsága hozzásegítette, hogy nyelvezete és fogalmazásmódja élvezhetővé tegye a legszárazabb szakszöveget is. Közvetlen modora, az emberek iránti érdeklődése, a „nárcisztikus hajlamok teljes hiánya”, önzetlen segítségnyújtó készsége miatt közszeretetnek örvendett. Hiányozni fog mindenkinek, aki ismerte. Búcsúztatására 2006. szeptember 8-án került sor a Pécsi Köztemetőben. Szabó Ádám Az MRSZ/ Magyar Régész Szövetség hírei 2005. december 5-én tartotta alakuló ülését a Magyar Régész Szövetség, melybe több mint háromszázan jelezték belépési szándékukat. A Szövetség székhelye a visegrádi Mátyás Király Múzeum, és a Pest Megyei Bíróság 2006. június 28-án jegyezte be a szakmai érdekképviseleti céllal alakult egyesületet. A decemberi alakuló közgyűlés választotta meg a tisztségviselőket, és határozta meg az éves munkatervet is. Ebben többek között szerepel a szakmagyakorlás feltételeinek, a megelőző feltárások gondjainak vizsgálata, a szakmai Etikai Kódex elkészítése, továbbá annak megvizsgálása, hogy miképpen lehetne szakmai kamarát létrehozni. A Szövetség részt vesz a régészetre vonatkozó jogszabályok előkészítésében, javaslatot tesz kitüntetések, díjak odaítélésére, és igyekszik hangját, véleményét hallatni minden, a szakmát érintő kérdésben. A Szövetség taglétszáma 314 fő, továbbá két pártoló tag. A Szövetségbe belépni a www.koh.hu/Magyar Régész szövetség oldalról letölthető felvételi kérelem benyújtásával lehet, melyhez két tag ajánló levelét is mellékelni kell. Az MRSZ elnöksége 2006. június 20-i ülésén állásfoglalást készített a közigazgatás átszervezése kapcsán, a régészeti feladatellátást érintő kérdésekről, melyet egyeztetett a Megyei Múzeumigazgatók Szövetségével, és az alábbiakban teszünk közzé: A Magyar Régész Szövetség Elnöksége rendkívüli ülésen tekintette át azokat a régészeti feladatokat, melyeket a várható közigazgatási reform érinthet. Ezzel az volt a cél, hogy a lehetséges közigazgatási változtatások előkészítését oly módon segítsük, hogy az ne legyen a továbbiakban akadálya a feladatok ellátásának, és egyúttal biztosítsa a továbbfejlődést, növelje a hatékonyságot. Az ülésre Tari Edit készített írásos beszámolót, melyben vázolta a jelenlegi struktúra (országos intézmények, megyei múzeumok, városi múzeumok) helyét és szerepét a régészeti munkában, különösen a megelőző feltárások végzésében. Mivel a hírek szerint a megyerendszer megszüntetésére lehet számítani, melynek eredményeként esetleg kistérségekre és régiókra tagozódó közigazgatási struktúra jön majd létre, a régészeti feladatellátás legnagyobb terheit jelenleg hordozó megyei múzeumi hálózat a leginkább érintett. A Magyar Régész Szövetség Elnöksége nem a jelenlegi megyei múzeumi szervezetek eredeti formájukban való megőrzését tartja az egyetlen lehetséges megoldásnak. Ezért először számba vettük mindazokat a régészeti feladatokat, melyeket egyrészt a törvényi szabályozás, másrészt a szakma általános követelményei, harmadrészt pedig az örökségvédelem nemzetközi elvárásai jelenítenek meg. A feladatokat, megjelölve, hogy jelenleg milyen intézmények végzik, táblázatban foglaltuk össze (melléklet). Ezután intézmény-típusok szerint számba vettük azok alkalmasságát az egyes feladatok ellátására, figyelembe véve nemcsak a szakmai követelmények érvényesülését, hanem a hatékonyságot, gazdaságosságot is (előnyök és hátrányok). Ezeket pontokba foglaltuk az alábbiak szerint: 278
