Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
mífúZEUMI Л/íRLEVÉL J© 1. A régészeti örökség feltárásának és megőrzésének, továbbá közzétételének általános szakmai követelményei: • A régészeti örökség megőrzése, történeti interpretálása és az állampolgárok számára hozzáférhetővé tétele állami feladat. • Biztosítani kell a régészeti feladatok ellátásának országos lefedettségét. • A történetileg létrejött gyűjtemények megőrzése, egyben tartása nemcsak szakmai követelmény, hanem közérdek is. • A feldolgozás és műtárgy konzerválás első elemei (restaurálás, leltározás) az ásató régész közreműködésével kell, hogy történjenek. • A szubszidiaritás költségkímélő megoldás, míg a központosított gyűjtés nem. • A proveniencia és szubszidiaritás összefüggése, a régészeti (történeti) tudat formálása, alakulás nagyban kötődik a lokális identitáshoz. 2. A régészeti feladatok kistérségi szintű ellátásának sajátosságai. • A helyi leletbejelentő hálózat és az eseti leletmentések feladatköre ezen a szinten oldható meg optimálisan. • A közönségkapcsolat és a társadalmi és kulturális beágyazottság a legkedvezőbb. • Valamennyi szakfeladat ellátására alkalmas és szükséges szakembergárdával, infrastruktúrával és kisegítő személyzettel nem fedhető le. • Csak korlátozott feladatkört (régészeti felügyelet, helyszíni szemle) képesek ellátni, a lényeges feladatok (pl. megelőző feltárás) elvégzésére csak igen nagy ráfordítással tehetők alkalmassá. 3. A régészeti feladatok megyei szintű ellátásának sajátosságai. • Feladatellátás szempontjából a közigazgatási egységeket áttekinthető formában és teljes körűen fedi le. • A helyi identitástudat területileg legmagasabb szintű megnyilvánulási formája (a régió már nem az). • A gyűjtés, megőrzés és közzététel személyi és infrastrukturális feltételei optimálisan szervezhetők. • Az adatszolgáltatás és a kapcsolódó gyűjtemények (adattár, könyvtár, irattár, fotótár, stb.) léteznek, szétválasztásuk szakmailag megengedhetetlen, és a költséghatékonyság szempontjából káros. • A területi illetékesség a jelenlegi jogszabályok szerint ugyan biztosított, de a gyakorlatban már fellazult, és ennek komoly műtárgyvédelmi veszteségei mutatkoznak. 4. A régészeti feladatok regionális szintű ellátásának sajátosságai. • Kutatói bázis (módszertani központ, továbbképzés, nyomdai és kiadói kapacitás, tudományos közélet, nemzetközi kapcsolattartás, pályázati lehetőségek, feladatok tervezése, statisztikai adatgyűjtés stb.) létrehozása szempontjából optimális megoldás. • A régészeti (terep)feladatok helyhez kötöttek, lényeges feltétel a gyors elérhetőség, a gazdaságos távolság. Ez a magyar régiós szinten már nem valósítható meg (vő. pl. Észak-Magyarország). • A nagy tömegű új régészeti leletanyag régiós szintű központi raktározása egy lehetőség, de ez nem oldja meg a nem régészeti gyűjtemények helyzetét, jelentős beruházást igényel, ellentmond a proveniencia elvének, és használata a távolságok miatt indokolatlan költségnövekedéssel jár. • Megvalósítása a szakemberek tekintetében nem jelent megtakarítást, mert a feladat régiós szinten nem lesz kevesebb, viszont az elérhetőség megnehezül. 5. A helyi kapcsolatokkal nem rendelkező (projekt-szemléletű) régészeti feladatellátás sajátosságai. • A mozgékony, bárhol „bevethető” szakmai csoportok működése jelentős segítség a hirtelen jött nagyobb feladatok ellátására. • A helyi viszonyokat nem ismerő, a leletanyaghoz és a régióhoz szakmailag nem kötődő régészeti csoportok tevékenysége a történeti rekonstrukció szempontjából nem hatékony, a leletanyag feldolgozatlan marad. • A soklépcsős alvállalkozói munkaszervezés jelentősen (többszörösére) drágítja a feladatellátást. • A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a leletanyag, a dokumentáció további sorsa átláthatatlanná válik. • Az eredmények közönséghez való juttatása jelentősen megnehezül. 6. Az országos intézmények sajátosságai. • Alapító okirataikban foglalt feladataikkal összhangban, kutatási és gyűjteménygyarapítási terv alapján jelenleg is részt vesznek a megyei múzeumokra háruló nagyobb volumenű régészeti (ásatási) feladatok ellátásában. • Országos és nemzetközi szinten képviselik a magyar régészetet és tudományszervezői tevékenységet folytatnak. • Kormányzati felkérés illetve kötelezettségvállalás alapján koordinálják a nagy nemzetközi kiállítások előkészítését és megvalósítását. A fenti szempontok közreadásával a Magyar Régész Szövetség jelen pillanatban nem ajánl egyedül üdvözítő megoldást, a pontokba foglalt rövid megfogalmazások csak azt rögzítik, hogy e szempontok figyelembe vétele nélkül nem szabad a jelenlegi struktúra átalakításáról gondolkodni. A Magyar Régész Szövetség várja a többi szakmai szervezet hozzászólását, véleményét, és felajánlja további együttműködését a döntéshozóknak. Melléklet: a régészeti feladatok összefoglaló táblázata. (Ld. a túbldalon!) 279
