Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
©lÍTúzeumi Hírlevél Johann Michael Millitz: Ismeretlen főúri hölgy arcképe (1759), vagy a Martin van Meytens: Barokk korifóúr képmása (18. sz. második fele) alkotás, melyek igazi féltve őrzött ritkaságnak számítanak. Művész rangjuk okán szervesen illeszkednek a korabeli európai barokk művészet élvonalába tartozó, bécsi udvari festészet legszebb darabjai közé. A gyűjteményben az arckép-, a figurális- és a tájábrázolások mellett néhány király, főnemes és államférfi képmás is látható, melyek a hajdani Csongrád, Csanád, Bács és Torontál vármegyék jelentős kultúrtörténeti emlékei. Ide sorolható, pl. Martin van Meytens köréhez tartozó: Mária Terézia térdképe (1740 körül), Gróf Batthyány János arcképe (18. sz. vége), Báró Prónay László arcmása (19. sz. eleje) és id. Vastagh György: Drescher Ede bajai polgármester portréja (1886). Az összeállítás részeként a reneszánsz és a barokk egyházi művészet gyöngyszemei is föltűnnek, pl. a Bernardino Pinturicchio iskolájához sorolható szépséges Mária megkoronázása (1500-as évek eleje), vagy a művészi faragású, festett, aranyozott Szeplőtelen Madonna (1750) és a Zsoltáros Dávid király (1720) faszobrok, melyek egyediségük okán is védett műtárgyak. Az itáliai barokk remeke, Borromei Szent Károly (1730 körül) képe a Szeged-Csanádi Püspökség tulajdona. A múzeumi gyűjteménybe tartozó Bálint Sándor hagyaték népies ihletésű, szakrális festményei pedig egyedi bájukkal színesítik a bemutatót, pl. Segítő Mária (1740), Szent Rozália (1860). A kiállítás látványosságát és különlegességét növeli, hogy a falon a remekművek alatt a restaurálás fotódokumentációja is a kiállítás részét képezi. A tablókra helyezett színes és fekete-fehér felvételeken a tárgyak helyreállítási folyamata végigkísérhető: az érdeklődő lépésről-lépésre nyomon követheti a változást, a remekművek újjászületését. Ugyanakkor a látogató egy 120 oldalas színes, reprezentatív katalógust és a helyreállított művek legszebbjeiről készített képeslapot is megvásárolhat. A jubileumi kiállítás helyszíne a Móra Ferenc Múzeum díszterme, amely a kiállított múzeumi törzsanyag festményeivel megidézi a századelő Városi Képtárának egykori miliőjét. A tárlat nemcsak a mai korszerű bemutatás szakmai elvárásainak felel meg (klímarendszerrel szabályozott hő és páratartalom, káros sugárzástól mentes fényviszonyok, speciális bevilágítás), hanem méltó környezetet is teremt a turisztikai főszezonban igazi érdekességre vágyó hazai és külföldi múzeumlátogató részére egyaránt. Szabó Tamás, restaurátorművész, fórestaurátor Feltámadt a magyar traktorgyártás úttörője! A világon egyedülálló eseményre került sor 2006. július 22-én Keszthelyen, a Georgikon Majormúzeumban. Mára egyedül a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban maradt meg a nagy múltú, kispesti Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth (HSCS) gépgyár első, saját helyváltoztatásra is képes, „maga-járó" traktora, mely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2005-évi pályázati támogatásának köszönhető műszaki restaurálást követően, ma már újra indítható. A Keszthelyi Georgikon Majormúzeumban megrendezésre kerülő nagyszabású géptalálkozón, az ország más részeiről is érkező régi traktor- és gépkülönlegességek mellett páratlan esemény, hogy az immáron 82-éves HSCS maga-járó, a két óriási Fowler gőzgéppel együtt, a Georgikon Majormúzeum udvarán útnak indult. Érdemes megtekinteni a magyar gépgyártás első nyersolaj (diesel) traktorát, melyet később további, ma is megbecsüléssel és nosztalgiával emlegetett kiváló minőségű traktorok (R20-22, G-35 majd az államosítás után GS-35 és Dutra) követtek. így vált a hazai gépipar a XX. század közepéig világviszonylatban is kiemelkedővé. A Keszthelyen bemutatásra került traktor a világon az egyetlen máig megmaradt első HSCS nyersolajtraktor, melynek működőképessége igazi kuriózum. Molnár Zsolt muzeológus Magyar Mezőgazdasági Múzeum 272
