Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
m^úZEUMi H írlevél J© történt meg. Ekkor nyílt lehetősége a múzeumnak szakképzett muzeológus alkalmazására, hiszen az addigi munkatársak tiszteletdíjasként, főfoglalkozásuk mellett tevékenykedtek. 1949-ben növekedett a múzeum épülete és egyben lezárult az a szakasz, amelyben a megteremtésére irányuló kísérletek után az alapításról szóló határozat született, valamint a gyűjtemény csíráinak a létrehozása történt meg. 1950-ben induló új korszakkal vált a bajai múzeum valódi múzeummá, Észak-Bácska történelmének emlékeit gyűjtő és megőrző, ezeket feldolgozó és bemutató tudományos és kulturális intézménnyé. A következő években már nem elsősorban a nagy változások, hanem a tudományos és gyűjtő munka folyamatossága lesznek a meghatározók Egyéni arcát kutatási területének sajátos történelme, valamint az itt folyó munkajellege és színvonala határozta meg, mely nagyban a múzeum tudományos dolgozóinak tevékenységétől függött és függ ma is. Jelenleg a Türr István Múzeum és a - külön épületekben található - hozzátartozó Éber-emlékház, a Nagy István Képtár, a Bunyevác Tájház ad helyet az állandó és időszaki kiállításoknak. Állandó kiállításaik: 1996-ban nyílt meg, Baja várossá nyilvánításának 300 évfordulójára a várostörténeti kiállítás. 2005-ben az emeleti kiállító teremben láthatták az érdeklődők a „Néprajzi csoportok Baja környékén", az „Élet a Dunán", a „Szűcsmesterség Baján” kiállításokat, valamint a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely kiállítását „Hagyjatok szaladni még, tündérekbe hinni" címmel. Állandó kiállításaink: • Türr István Múzeum Baja 300 éve város. Várostörténeti kiállítás. Rendezte: Merk Zsuzsa • Néprajzi csoportok Baja környékén. Rendezte: P. Szojka Emese • Élet a Dunán (halászati kiállítás) Rendezte: Tóth István, forgatókönyv: Solymos Ede - Merk Zsuzsa Az alábbiakban a Türr István Múzeum három katalógusát ismertetjük Baja 300 éve város A bajai Türr István Múzeum várostörténeti kiállításának vezetője. írta: Merk Zsuzsa. Kiad.: Türr István Múzeum, Baja, 1999. 19 p. ill. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai 27) A múzeum állandó kiállítása Baja 300 éves történetének (1696-1996) rövid összefoglalása a muzeológia eszközeivel. A hozzá tartozó képekkel illusztrált katalógus pedig végigvezeti az érdeklődő olvasót Baja történelmén, a város első hiteles említésétől (1323) napjainkig tartó időszakáig. Választ kapunk arra, milyen település lehetett Baja a középkorban, az első hiteles adat, mely mezővárosként említi 1472-ből való. A törökök 1541 -ben megszállták Magyarország középső területét, így Baját is, a török hódoltság alatt Baja járásának megfelelő közigazgatási székhely volt. 1688-ban megszűnt a török uralom, és a ismét a Habsburg Birodalom részévé vált. Nagy hatással volt a város fejlődésére a török hódoltság, a felszabadító háborúk, a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult, vagy elmenekült népesség helyére bevándorolt új népesség, mellyel kialakult Baja sokszínű nemzetiségi összetétele. A XVII-XVIII. században nyomon követhetjük a kedvező adottságú város gazdasági, kereskedelmi fejlődését. Az 1848-49-es forradalom alatt a város nem játszott stratégiailag fontos szerepet, az európai és a magyar forradalmak szempontjából azonban két jeles személyiséget is adott a történelemnek: Mészáros Lázár és Türr István, Baja város szülöttei voltak. Baja város fejlődése a múlt század közepétől lelassult, de az oktatás és a kultúra szempontjából meghatározó jelentőségét nem vesztette el. A mindennapokról, a társasági életről a XIX. század előtti időkből szinte alig maradtak fenn emlékek. Megemlíti a szerző az 1803-ban alapított bajai Czéllövész Társulatot, melynek 100 éves évfordulójáról már maradtak fényképek. Szó van a katalógusban a két világháború közötti időszakról, a német megszállás éveiről. A második világháború utáni évek kapcsán olvashatunk az újjáépítésről, Baját érintő jelentős változásokról, mely szerint Bács-Kiskun megye székhelye Baja helyett Kecskemét lett. Magyarország legnagyobb megyéje két különböző világ összekapcsolódását jelentette: a Duna-Tisza közi Alföldét, és a bizonyos mértékig inkább a polgárosultabb Dunántúlhoz hasonlító Észak- Bácskáét. A megye etnikai képét, hagyományait, kulturális örökségét tekintve a mai napig kétpólusú. Az egyik pólust éppen Baja képviseli. Baja átmenet a Dunántúl és az Alföld városai között, sajátos bácskai hangulatot áraszt, ezzel egyedülálló az országban. Az Éber-emlékház Id. Éber Sándor, ifj. Éber Sándor és Éber Anna művészete. írta: Kovács Zita. Kiad.: Türr István Múzeum, Baja, 1999. 24 p. ill. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai 28.) Baján, a Jókai utcában találjuk az Éber-emlékházat, ahol három festőművész, id. Éber Sándor és két 25 I
