Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
(SI^úzeumi H írlevél J© gyermeke, Sándor és Anna féltő szeretettel, gonddal őrzött hagyatéka várja a látogatókat. A festményeken, rajzokon, szobrokon kívül ez a ház őrzi az Éber család több évtizeden keresztül gyűjtött értékes helytörténeti, irodalomtörténeti dokumentumait, s a bácskai, sárközi vidékről származó néprajzi, népművészeti tárgyakat is. Az emlékház ugyanakkor nem pusztán művészi hagyatékok kiállítóhelye. E régi ház falai között őrzik egy XX. század eleji kisváros művészeti életének, polgári értékrendjének, ízlésének tárgyi emlékeit, és egy polgári életforma szellemiségének lenyomatait. A bajai Éber-emlékházban tett látogatás után felmerülhet a látogatóban a kérdés: Mi ez a hely? Képtár, múzeum - esetleg néprajzi gyűjtemény? A választ Kovács Zita adja meg a katalógusban, melyben az Éber család életét és a jeles tagok művészetét mutatja be. A ház kétszáz esztendő keresztmetszete, amely a századfordulón még csak két szobából és egy konyhából állt. Az évek múlásával a hét Éber gyerek megszületésével újabb és újabb helységgel toldották meg az épületet, míg kialakult mai formája. Az Éberház művészeti központnak számított Baja kulturális életében és hála Éber Sándornak és gyermekeinek, hogy ezt a gazdag művészi hagyatékokat megőrizték az utókornak, s mind a város lakói mind az odalátogató érdeklődők gyönyörködhetnek benne. Élet a Dunán Halászok, vízen járók élete Baján és környékén, írta: Solymos Ede. Kiad.: Türr István Múzeum, Baja, 2004. 32 p. ill. (A bajai Türr István Múzeum kiadványai 29.) A Duna Európa második leghosszabb folyója. Évezredek óta birodalmakat határolt és kötött össze, áruszállító és hadigályákat hordott a hátán, ízletes hallal, éltető vízzel, fövenyből kimosott arannyal, gépeket hajtó energiával ajándékozta meg az embert, vagy elsodort mindent. Az előrelátás hiánya, a gondtalanság azonban tönkre is teheti a Dunát s mindent, mi áldásaiból fakad. így mutatja be a szerző Baja városának is meghatározó tartozékát, a folyót mely a legősibb idők óta befolyásolta az itt élő emberek életét. Bemutatja a halászat történetét, a Duna édesvízi halfaunájának legismertebb darabjait. Ugyancsak olvashatunk az ősi mesterség a halászat alakulásáról, fejlődéséről. Ehhez kapcsolódóan bemutatja a halászmesterek eszközeit, szerszámait, a halászati módokat, a halászatnál szinte nélkülözhetetlen vízi járműveket. A XIX. században Baja a gabonakereskedelem egyik legforgalmasabb kikötőjévé vált. A szerző ennek kapcsán bemutatja a gabona őrlésére szolgáló dunai malmok történetét, később a XIX. század végén megjelent gőzmalmokat, a molnárcéhek megalakulását. Sárközy Gabriella A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella „Örvendezz királyi város..." A Szűz-Mária-prépostság és temploma. Szerk.: Cserményi Vajk, Lakat Erika és Szívósné Csorba Erzsébet. Kiad.: Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 2004. 43 p. ill. (A Szent István Király Múzeum Közleményei D. sorozat 290. szám. Sorozatszerkesztő:Fülöp Gyula) A székesfehérvári Szűz-Mária-prépostság alapítása Szent István nevéhez fűződik. A sírtemplomaként épített Szűz-Mária-egyház a király magánkápolnája volt, az esztergomi érseknek alárendelt kanonoki testülettel. Máig használt elnevezésében („királyi bazilika") a tekintélyes méretek mellett az épület előkelő rangja is kifejeződik. A liturgikus tárgyakkal gazdagon felszerelt templom a korai időktől fogva őrzőhelye volt a királyság hatalmi jelvényeinek, a királyi kincstárnak és ereklyekincsnek. István megkülönböztetett figyelme kedves alapítványa iránt még életében kijelölte a prépostságjövendő pályáját. Utódai az ő sírja közelében kezdték meg uralkodásukat. Imre herceg szentté avatásával a koronázó egyházi funkció a sírtemploméval is kiegészült. A fehérvári törvénynapok és a prépostok kancellári ténykedése is hozzájárult ahhoz, hogy a kortársak az államalapító királytemplomában a keresztény királyság szimbólumát lássák. A Szűz-Mária-egyház építészeti megjelenése, belső díszessége mindenben méltó volt hatalmas történelmi jelentőségéhez, ezt azonban ma már nem lehet látni. A török kori és későbbi pusztítások nyomán a prépostsági épületcsoport helyén csak romterület található. A kötetben szereplő tanulmá-26
