Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
©M úzeumi Jímiviim Személyi hírek Díjak, kitüntetések Pro Cultura Hungarica Pro Cultura Hungarica emlékplakettet adott át Hiller István oktatási és kulturális miniszter Koizumi Hiroshinak, aki a Toyamai Művészeti és Kulturális Szövetség alelnökeként és a Bungeiza Színház igazgató rendezőjeként immár 25 éve fáradozik a japánmagyar kulturális kapcsolatok elmélyítésén. (Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye) A „Szép Magyar Könyv 2005" Verseny díjátadóján 2006. június 8-án oklevelet kapott Zigány Edit, Trogmayer Ottó: Múltbalátó című könyvének tervezője. Gratulálunk! Wellmann Imre-emlékérem A MAMUTT 2006-ban Wellmann Imre-emlékérmet adományozott dr. Gyulai Éva történész-muzeológusnak és Nagy Ádám numizmatikusnak. Dr. Gyulay Éva latin-történelem szakos középiskolai tanárként végzett, s jelenleg a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának docense, a muzeológia szakirány vezetője, a Herman Ottó Múzeum részfoglalkozású muzeológusa. Szolnok megyében, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, Kiss Kálmán és Borók Imre tanítványaként, ezért őszinte örömére szolgált, hogy 2006. június 15-én éppen Szolnokon vehette át a díjat. Nagy Ádám a szegedi Móra Ferenc Múzeum Éremtárának muzeológusa. 1964-től dolgozik múzeumban, először ásatási segédmunkásként Kecskeméten, majd 1978-tól a Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztályából kinőtt Éremtárban. A szerk. A PRO LUDO-díj 2006. évi kitüntetettje: dr. Kriston Vízi József, játékkutató etnográfus, a nyíregyházi Jósa András Múzeum művelődési menedzsere. A PRO LUDO-díjat Szentiványi Tibor professzor, művelődéstörténész, a budapesti MELEDA Klub, majd a Kiss Áron Magyar Játék Társaság egyik életre hívója alapította 2000-ben. A magyar és a közép-európai játékkultúra fejlesztésében kiemelkedő tevékenységet kifejtett személyek munkásságának elismerését egy több részből összeilleszthető gyűrű jelképezi. Az eddigi díjazottak: Lukácsy András, Gerencsér Kinga, Szikla László, Kelle Antal, Jánoska Antal. Kvj Megalakult az Oktatási és Kulturális Minisztérium - röviden OKM. Székhelye: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Vezetője Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A múzeumi területet is felelős szak-államtitkár, Schneider Márta felügyeli, a nemzetközi kapcsolatok Bogyay Katalin szak-államtitkárhoz tartoznak. Bővebben: www.kultura.hu A Pulszky Társaság Kismúzeumi Tagozatának elnöksége 2006. május 26-án H. Bathó Editet (Jász Múzeum, Jászberény) elnöknek, G. Merva Máriát (Gödöllői Városi Múzeum) pedig titkárnak választotta meg. Múzeumi könyvtárak HZ MNM KÖZPONTI KÖNYVTÁRÁNAK GYARAPODÁSA Magyar múzeumi kiadványok Összeállította Sárközy Gabriella Bányavárosok A legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt. Selmecbánya Bél Mátyás leírásában. Fordította: Tóth Péter. Kiad.: Központi Bányászati Múzeum Alapítvány, Sopron, 2006. 281 p. ill. (Központi Bányászati Múzeum 4. Sorozatszerkesztő: Bircher Erzsébet) „Selmecbánya" - a magyar bányászattörténet európai hírű városa. Azon kevés történeti múltú települések egyike, amelynek utcái, házai a mai napig őrzik az elmúlt évszázadok emlékét, a közép- és újkor ércbányászatának, bányászainak, kultúrájának számos izgalmas, vagy épp gyönyörű, épített vagy tárgyi örökségét. Arról azonban, hogy milyen is volt a város fénykorában - a XVTII. században - csak néhány, kevéssé olvasmányos irodalom volt ezidáig hozzáférhető. A kiadó most ezt a hiányt kívánta pótolni. Bél Mátyás a XVIII. század leghíresebb pietista írója volt. Latin nyelven írt országleírásában, az 1735 és 1742 között megjelent Notitia Hungáriáé novae historio-geographica c. munkájában számos bányavárosról közöl részletes ismereteket. A Központi Bányászati Múzeum 2004-ben jelentette meg magyar fordításban azt a válogatást, amelyből Bél Mátyás tollából az alsó-magyarországi leghíresebb bányavárosok történetét, embereit, szokásait ismerhettük meg. Az összeállításból kimaradtak Selmecbányára vonatkozó ismeretek, amelyeket most magyarul is olvashatunk ebben a kötetben. Bél Mátyás szerencsés kutató volt. Számos olyan iratot olvashatott eredetiben, amit a későbbi kutatók már csak hallomásból ismerhettek. Szerencsés volt azért is, mert történelmi időket élhetett meg a XVTII. század első felében. Kortársaival együtt élő szemtanúi lehettek a török utáni újjáépítés gazdasági 246
