Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-01-01 / 1. szám
©l^úzeumi Hírlevél Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a bajai Türr István Múzeumot A bajai múzeum születése része annak a folyamatnak, amely a magyar múzeumügy egészére jellemző, s elválaszthatatlan azoktól a történelmi körülményektől, amelyek nemcsak Észak-Bácska, hanem annak sorsát tükröző múzeum életét is meghatározták. A múzeum történetéhez, ha nem is közvetlenül kapcsolódik, de már említésre méltó a bajai gimnáziumban létrehozott gyűjtemény, az iskolában összegyűjtött anyag már túllépte a magángyűjtemény kereteit. A gimnáziumi gyűjtemény inkább csak a Baján már elég korán meglévő múzeumteremtő gondolatra példa. Az iskolai kezdeményezésnél fontosabb szerepet játszott az 1883-ban alakult Bács-Bodrog vármegyei Történelmi Társulat, bár múzeumát nem Baján, hanem Zomborban hozta létre. A Társulat munkája és gyűjteménye mégis több szállal kapcsolódott a bajai múzeum történetéhez. A Társulat munkája pezsdítően hatott a megye szellemi életére, rövidesen létrehozták múzeumukat, amely az egész megyére kiterjedő munkásságával és gyűjtőtevékenységével olyan nagy és átfogó tevékenységet látott el, hogy a városi múzeum szükségességét nem is érezték Baján. A múzeum szükségességének az igénye először Türr István halála után merült fel, személyes használati tárgyait a felállítandó múzeumba kérték el a családtól. Ez a relikvia gyűjtemény már magában hordta egy helytörténeti gyűjtemény csíráját. A tervek nem valósultak meg, a Türr hagyaték a városi levéltárba került, s itt maradt 1937-ig, a múzeum működésének kezdetéig. A bajai múzeum alapjait a Déri-adomány és a Türr hagyaték adta volna. A történelmi események hatására azonban Déri Frigyes visszavonta ajánlatát, gyűjteménye végül Debrecenbe került, de elvesztése hozzájárult ahhoz, hogy a múzeum ügye egyre inkább bekerüljön a köztudatba. A bajai múzeum megszületése a múzeumügy legterméketlenebb időszakában igények és lehetőségek szerencsés találkozásának eredménye volt. Jelentős szerepet vállaltak benne a művészet pártoló polgárok, mint például Oltványi Imre, aki felajánlotta képzőművészeti gyűjteményétnek egy részét, s vállalta hogy kibővíti jeles kortárs művészek alkotásaival. Az alapítástól a II. világháború közötti időszakig, bár sok problémával kellett megküzdeniük, a nehézségek ellenére folyt a gyűjtemény gyarapítása, jelentős számú adomány érkezett. A muzeális anyag gyarapodásával kinőtték a régi helységüket, és a Trianon utáni helyzetben a Délvidék visszatérte után a költöző vármegyei szervezet megüresedett épületébe terjeszkedhetett tovább a múzeum. A Haynald utcai három szobában a könyvtárat, az irodát és a várostörténeti emlékeket, Türr István, Tóth Kálmán, Mészáros Lázár relikviáit bemutató vitrineket helyezték el. Emellett még helyet kaptak itt a céh- és hadtörténeti emlékek a néprajzi tárgyak és a régészeti leletek is. 1943- ban a múzeum és a képtár bár külön helységben működött, de nem egymástól függetlenül, hiszen a képtár felügyeletét ellátó Miskolczy Ferenc részt vett a Haynald utcai épület átalakítási munkáinak a megszervezésében is. Itt indult meg a Múzeum Baráti Körének megszervezése is, amelynek elsődleges tevékenysége a tudományos előadások rendezése volt. A Városi Képtárnak még 1944-ben hat időszaki kiállítása volt, ahol elsősorban bajai művészek kaptak lehetőséget a bemutatkozásra. 1944- től 1947-ig tartó időszakban a múzeum alkalmazottainak fő feladata a gyűjtemény anyagi megóvása, rendszerezése, s az új helységek megszerzésére irányuló törekvések voltak. Az 1947-es év második felében a város vezetői már olyan intézkedéseket hoztak, hogy a múzeum valóban Baja, de egyben a megye kulturális és tudományos életének meghatározó intézményévé legyen. Fontos szervezési munka is indult a gyűjtemény sokoldalú gyarapítására, a természetrajzi gyűjtemény, a várostörténeti anyag, a képzőművészeti és a néprajzi gyűjtemény is jelentős darabokkal gazdagodott. Nagy munkát jelentett a könyvtári anyag rendszerezése, hiszen közel 40 ezer kötet könyv volt 1950-ben a múzeum épületében. Ezek között volt a ferences rend 13 000, a ciszteri rend 3 000 kötetnyi anyaga ömlesztett állapotban. A múzeumi könyvtárból vált ki később a Városi Közkönyvtár, önálló helységekben, önálló költségvetéssel kezdte meg munkáját. 1950-ben kezdték meg a könyvek szétválasztását, a múzeumi munkához szükséges példányok a múzeum könyvtárában maradtak. A közgyűjteménnyé nyilvánítás 1949-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium rendeletével 24
