Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2006 (27. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
Luxustárgyak a királyi udvarban Zsigmond király nagyobbik szarvserlege 1400 körül, későbbi változtatásokkal és javításokkal. Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár, 1964.17.1, 2 A feltűnően gazdagon kialakított ötvösmű eredeti funkciójára egykorú ábrázolások utalnak: valószínűleg asztali díszedény lehetett uralkodói lakomák alkalmával. Hasonló luxustárgyakat a korszakban ajándékként volt szokás adni uralkodói családon belül vagy diplomáciai események alkalmával. Utóbbiról lehet szó azzal az 1408-as bejegyzéssel kapcsolatban is, amely a Német Lovagrend elszámolási könyvében található, s amely szerint a Zsigmonddal ekkor kifejezetten jó kapcsolatot ápoló rend több szarvserleget is ajándékozott a magyar királynak. Hogy a kiállított darab az esztergomi kincstárban fennmaradt, szintén a birodalmi sassal díszített párdarabjával együtt ezek közé tartozott, könnyen elképzelhető, még akkor is, ha a serleg számos, részben későbbi címere az eredeti tulajdonos személyét némileg bizonytalanná teszi. Csontnyergek A rendre utaló sárkányalak a keleti típusú, csontborítású nyergek legszebben díszített darabján is megjelenik. Az ilyen kialakítású nyergeket emiatt hosszú ideig Zsigmond lovagi társaságának tagjaival, illetve a rend valamiféle ceremóniáival hozták összefüggésbe. Ha e feltevés nyilvánvalóan nem is lehet igaz, típusuk és a legtöbb ide tartozó nyereg magyarországi származása alapján könnyen elképzelhető e dísztárgyak koncentrált jelenléte a magyar király udvari környezetében. Csontnyereg (Jankovich-nyereg) Közép-Európa, 1420-1440 Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 55.3119 Egy kétes hagyomány szerint a nyereg magától Zsigmondtól került volna a „bukaresti katedrálisba”, és az ő személyére utalhat a Sárkányrend ábrázolása is a hátoldalon. A nyereg eredeti tulajdonosa ma már aligha deríthető ki, miután a korszak fennmaradt, csontborítású nyergei között az egyik legszebben kivitelezett darabról van szó, megrendelője vagy tulajdonosa kiemelkedően magas rangú személy, akár uralkodó is lehetett. A Sárkányrend jelvénye mellett valószínűleg e személyt vagy személyeket jeleníti meg valamilyen módon a hátoldal két szarvasa, de talán az ülőfelület köríves végein megjelenő, feltűnően nagy méretű oroszlán és griff is. A nyereg többi ábrázolásán azok a késő középkori lovagregényekből származó figurák tűnnek fel, amelyekkel a tárgycsoport egyéb darabjainál is sűrűn találkozni: a sárkányt legyőző Szent György, üldögélő szerelmespárok, valamint zenélő alakok mesebeli lényekkel és gazdag növényi dísszel kiegészítve. *{ r'jJk Á---—---* - ,— brf ....И 71 i'i ■ er 2006. március
