Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
m^úzEUMi Hírlevél m pai elidegenedés élmény kifejeződései. A 30-as évek második felében érdeklődése a természet felé fordult. Akvarelleken mutatta be Szigligetet, a Balatont. 1938- ban a Szinyei Társaság tájkép-díját is megkapta. Apja halála után hazatért és átvette a Singer és Wolfner Kiadó vezetését. Műgyűjtőként és kiadóként egyaránt támogatta kora képzőművészeit. (Barcsay Jenő, Vilt Tibor, Szalay Lajos). Művészként azonban otthontalan volt, nem találta meg körét, mint Párizsban. A Nemzeti Szalonban, a Tamás Galériában, az Ernst Múzeumban állított ki. 1943-44-ben már nyilvánvaló volt, hogy élete veszélyben forog: tisztázatlan, hogy miért nem menekült, miért nem fogadta el senkitől, hogy elbújtassák. 57 évesen halt meg, Auschwitzban. Hagyatékát, amely jelentős műgyűjteményből és saját alkotásaiból állt, rokonai őrizték meg a háborúban és azt követően, hosszú évtizedekig. A család műgyűjteménye 1980-ban a Kecskeméti Képtárba került. BTM Ál dozat-En gesztel és Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár 2005. február 17. - március 18. Kortárs képzőművészeti kiállítás. Kiállító művészek: Balla Attila, Baranyai András, Bikácsi Daniella, Boros Tamás, Bukta Imre, Chesslay György, Dévényi Mónika, Fajó János, Fehér László, Für Emil, Gábor Áron, Galambos Tamás, Gávor Tibor, Gellér B. István, Győri Márton, Haraszty István, G. Heller Zsuzsa, Kiírná Károly, Kopasz Tamás, König Frigyes, Magén István, Maurer Dóra, Nádler István, Heuberger István, Pál Csaba, Radák Eszter, Sváby Lajos, Szotyory László, Szirtes János, Szűcs Attila, Thury Levente, Valkó László. Rendezte: Üveges Krisztina Sokaság - Duliskovich Bazil kiállítása Ernst Múzeum - Dorottya Galéria 2005. február 22. - március 19. „Festői pályajutásom alatt kialakulni látszik képeim alaptémája: embereket ábrázolok, és embertípusokat próbálok különböző élethelyzetekben megfesteni. így jellemzi röviden művészetét Duliskovich Bazil. 1991 -ben érkezett Kárpátaljáról Budapestre, ahol fafaragói végzettsége mellé festődiplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. Bár a 80-as, 90-es években Magyarországon a figurális festészet megújulása, újabb térnyerése figyelhető meg, mégis úgy tűnik, nem ez az a tendencia, ami Bazilra ösztönzőleg hat, sokkal inkább egy eleve magával hozott, más kulturális környezetben magába szívott látásmód inspirálja alkotási folyamatában. Képein az ember jelenik meg, mégsem portrék, vagy életképek ezek, a festmények alakja mint jel bontakozik ki környezetének szövetéből, az ortodox ikonművészetet juttatva eszünkbe. Gazdag festőiséggel kezelt felületein semmi nem vonja el a figyelmet az alakról: az őt övező környezet matériája egyben saját anyagát is képezi, víziószerűen egyneművé válnak. Az egyes történeteken és személyes vonásokon túlmutatva helyezi középpontba az embert, akit álomszerűén, látomásként tár elénk. A kiállítás megvalósulását és a katalógus megjelenését a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok beszámoló kiállítása Ernst Múzeum 2005. február 27-től Majdnem harminc kortárs művész, az utóbbi egy évben készült munkáit tekinthetik meg a kiállításon. A megnyitón köszöntőt mondott dr. Schneider Márta, a NKÖM Művészeti és Nemzetközi Kapcsolatok Helyettes Államtitkára. A kiállítást Farkas Ádám szobrászművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Rektora nyitotta meg, a tárlat kurátora Szepes Hédi művészettörténész. Információ: www.ernsmuzeum.hu SZENTENDRE Tárgyak a múltból I. Szentendrei Képtár kamaraterme 2005. február 18. - március 13. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága - Ferenczy Múzeum régész munkatársai az elmúlt években nagyberuházásokhoz kapcsolódóan több helyszínen végeztek nagyszabású megelőző régészeti feltárást. A különböző régészeti korok emlékeit napvilágra hozó kutatások közül most három, különösen jelentős ásatás római kori leletanyagát mutatjuk be. Budaörs határában - egyéb korok emlékei mellett - egy nagy kiterjedésű, falusias település (vicus) több objektumát és több, római kori villagazdasághoz tartozó épületét sikerült feltárni a Kr. u. I-IV. századból. A lakóházak mellett ipari és mezőgazdasági tevékenységre utaló leletek és objektumok is napfényre kerültek. Külön érdekesség, 85
