Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
m^úzEUMi J/^írlevélí© Szatír és mainas. Csontfaragvány. Alexandria, Görög-Római Múzeum. Ltsz.: 13298. azonnal kettéválasztották a gyűjteményben hátra maradt szakemberek: Egyiptomi és Antik Gyűjteményre. Ez Szilágyi János György határozott kérésével szemben állt, és ennek köszönhető az, hogy most két gyűjtemény van, ami persze a szakosodást tekintve mára egyébként is feltehetőleg bekövetkezett volna. De van egy egyéb mellékkörülmény, például az, hogy az egyiptomi hellenisztikus, római kori és késő antik tárgyak megmaradtak az Antik Gyűjteményben, nem mentek át az Egyiptomi Gyűjteménybe. T. i. az Antik Gyűjteményben Szilágyi János György után Castiglione László dolgozott, akinek ez volt a szakterülete, számára is az volt természetes, hogy a gyűjteménynek ez a része együtt maradjon. Ezt az Egyiptomi Gyűjtemény zokon veszi mind a mai napig, én pedig azt gondolom, hogy ez egy olyan határterület, ahol az együttműködést kell keresni, és végső soron a Szépművészeti Múzeum egésze egy gyűjtemény. > M. E. Mindezt figyelembe véve, akkor időben, térben és a történelemben hova helyezhető el a kopt régészeti anyag? > T. L. Késő antik anyag, ami elkezdődik ott, ahol az ember a saját szakmai meggyőződése szerint el akarja kezdeni. Én a magam részéről ezt a Kr. u. 3. század végével kezdem el, s nem szabok felső határt, a szó tágabb értelmében kopt a mai kopt egyház létezése miatt szinte minden, ami a vizuális művészet terén kötődik a kopt egyházhoz. Szorosabban véve, szakmai szempontból van egy késő római szakasza, ami eltart 451-ig, a kalkedóni zsinatig, amikor az egyiptomi egyház elvált a római és a konstantinápolyi egyháztól. Utána elkezdődik egy korai bizánci szakasz, ami persze az egyházszakadást tekintve kicsit paradox módon hangzik, azonban a művészet szempontjából egyáltalán nem az. Ez tart az arab hódításig, s az arab hódítás után folytatódik a kopt művészet a 12-13. századig, mint világosan kivehető művészettörténeti folyamat. Ezután egy részről magában a kopt művészetben történnek változások, másrészt a körülöttük lévő iszlám világ változik meg. > M. E. Felmerül a kérdés, hogy a 2005. március 18-án nyíló kiállítás mely korszakokra terjed ki? > T. L. A Szépművészeti Múzeum új kiállítása a késő antik korszaktól az arab hódítás utáni évszázadig tart, mint folyamat. Ez után azonban bizonyos hagyományok fennmaradása tekintetében - akár ikonográfiái akár stilisztikai hagyományok magas szintű továbbélése miatt - egy-egy későbbi tárgyat is bemutatunk, amivel szemléltetni lehet azt a különös jelenséget, hogy hogyan tudnak megmaradni akár témák, akár formák hosszú évszázadokon keresztül akkor, amikor már igazából nincsen valódi művészeti folyamatosság, de vannak fennmaradó elemek. A legfiatalabb tárgy, amit kiállítunk, az egy 1777-ből származó nagyon reprezentatív ikon, aminek a mestere egy különös archaizálást művelt. О sokat járt Jeruzsálembe, egy örmény kolostorba, ahol középkori örmény kéziratfestők korábbi munkáit tanulmányozta, és az ikonográfiái mintáit onnan vette. Ezt a konkrét ikonját viszont az akkori kopt templomokban még látható középkori ikonok stílusában fogalmazta meg. Ezen kívül szerepel magángyűjteményből egy kis ikon, ami egy bizánci ikonográfiái típusnak a 17. század végi - 18. század eleji továbbélését mutatja be. Az anyag zöme azonban a Kr. u. 3. század végétől a 8. század elejéig terjedő időket fogja át. > M. E. Mi szerint tagolódik a kiállításon látható anyag? Az iparművészet, régészet vagy a képzőművészet szempontjai szerint választottad-e ki mindezeket? > T. L. Az utóbbi szerint. Hogy megvilágítsam mindezt, ahhoz egy kicsit élőbbről kell kezdenem. A napóleoni expedíció óta egészen a 20. század középső évtizedeiig régészek, egyiptológusok a fáraonikus Egyiptom emlékeinek kutatásáért mentek Egyiptomba. Az ásatások célkitűzései is a fáraonikus kor régészeti-történeti emlékeire irányultak. Tekintettel arra, hogy a Nílus-völgy egy keskeny termékeny zóna, amiben a városok kis területen, egymás fölé, tell-szerűen épültek, a fáraonikus kor emlékeinek feltárása az esetek többségében azzal 76
