Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
©L^TúZEUMÍ J7ÍRLEVÉLJ© Fókusz Kopt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 2005. március 18. - május 18. Beszélgetés Török László régésszel, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával, az MTA Régészeti Intézetének kutatóprofesszorával, A fáraók után - A kopt művészet kincsei Egyiptomból c. kiállítás főkurátorával. > M. E. Miért esikpont2005-re ennek a nagy kiállításnak a megrendezése, melyek voltak az előzményei, és miért nem jött létre eddig? > Török László: A kiállítás előzménye egy 2000-es egyiptomi kulturális miniszteri látogatásra nyúlik vissza, amikoris az akkori miniszter, Rockenbauer Zoltán érdeklődött egy Budapestre utaztatható kiállítás iránt, és ő sugalmazta azt is, hogy szívesen látna Magyarország egy kopt kiállítást. Ott akkori partnere, az egyiptomi kulturális miniszter bíztatóan reagált, és hazajőve Kairóból Rockenbauer Zoltán elkezdett egy befogadó múzeumot keresni. Érdekes módon nem azonnal talált rá a Szépművészeti Múzeumra, de rátalált, s az Egyiptomi Gyűjteményt kérdezte meg, hogy vállalnák-e az Egyiptomból érkező kopt anyagot. Az Egyiptomi Gyűjtemény kitérően reagált, s akkor az Antik Gyűjteményhez fordultak. Ok azt mondták, hogy ha én elvállalom a kiállítás rendezését, akkor az Antik Gyűjtemény azt befogadja. Azért válaszolták ezt, mert a gyűjteménynek van egy jelentékeny kopt része, s annak az elemző katalógusait 1993-ban én publikáltam, a magyarországi gyűjtemények külföldi eredetű tárgyainak katalógus sorozatában, amelyből eddig összesen öt kötet jelent meg, az első kivételével Rómában a L’Erma di Bretschneider kiadónál. Az elsőt Szentléleky Tihamér írta az antik lámpákról, a második-harmadik kötet az én kopt katalógusom volt, amiben az Iparművészeti Múzeum kopt textilgyűjteménye is benne van, utána még két kötet következett, a ciprusi régiségek, és a Szépművészeti Múzeum római üvegeinek elemző katalógusa. A munka a valóságban 2001-ben indult meg, pontosan 2001. szeptember 16-án, amikor a szeptember 11-i események után én már Kairóban voltam. Kérdezted, hogy miért rendezzük 2005-ben? Mi 2003-ra terveztük, de hamarosan rá kellett jönnünk, hogy az adminisztráció nagyon hosszadalmas. Eltoltuk először 2004-re, aztán 2005-re, nem mintha nem lett volna meg mindenhol a legjobb szándék és fogadókészség, úgy Magyarországon, mint Egyiptomban. Nagyon generózus volt egyiptomi partnerünk, az Egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács, de az adminisztráció bonyolultságán ők sem tudtak segíteni. Már csak azért sem, mert az infrastruktúra nem áll sehol sem olyan fokon, sem Magyarországon, sem Egyiptomban, hogy a gyorsabb ügyintézést lehetővé tehette volna. A nagy kiállítások megrendezéséhez szükséges infrastruktúra megteremtése nem olyan egyszerű dolog. Tehát 2001-ben kiválogattam egy anyagot, akkor kezdődött ennek az anyagnak az engedélyeztetése, dokumentációja, publikációs fényképezése - ezek mindig hosszú időt igénylő dolgok s közben a kutatásokat is folytatni kellett. Most tartunk ott, hogy a kiállítás megnyílik 2005. március 18-án, a szerződést - ami megadta az utolsó zöld jelzést - pedig csak tavaly júniusban tudtuk aláírni. Ez egy kalandos, hosszú adminisztratív eljárás volt, ami nem azért volt hosszú, mert bárki ellenállt volna, hanem azért, mert ilyenek voltak a körülmények. > M. E. Utaltál már arra, hogy kis huzavona volt a befogadás körül az Egyiptomi Gyűjtemény és az Antik Gyűjtemény között. Van-e kedved kicsit beszélni arról, hogy miért ilyen speciális a kopt művészet helyzete a gyűjtemények szempontjából? > T. L. Ehhez tudni kell - ha a szorosabban vett hazai körülményekből indulunk ki -, hogy a Szépművészeti Múzeum Antik Gyűjteménye egészen 1956-ig egy egységes gyűjtemény volt, amelyben az egyiptomi és a klasszikus ókori tárgyak egy kezelésben, együtt voltak. Amikor az 56-os szereplése miatt a Szépművészeti Múzeumból eltávolított Szilágyi János György Debrecenbe került, akkor Angyalokkal díszített faragvány töredéke. Tamariszkusz. Kairó, Kopt Múzeum. Ltsz.: 7207. 75
