Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
<m.j2TúzEUMi Hírlevél m mennyi épület berendezett a portákhoz kapcsolódó kézműipari, közösségi tevékenységeket, szokásokat felvonultató tárgyakkal, eszközökkel. Olyan múzeumról van szó, ahol a „felöltöztetett” épületek hitelesítik a műitat és tükrözik a benne élők nemzetiségi, vallási hovatartozását ugyan úgy, mint szociális helyzetét, foglakozását, stb. Az 1972-ben önállóvá vált és országos múzeummá nyilvánított SZNM mára az ország legnagyobb szabadtéri múzeumává nőtte ki magát. Nyolc nagy tájegységben szemlélteti hitelesen és élményszerűen az egykori falusi, mezővárosi életmódot. Nagy lépést jelentett az egyediségében is első magyarországi kezdeményezésű látványtár /kiállítás szintű raktár/ megnyitása. Az intézmény látogatottságát, elismertségét fokozta az a magas szintű közművelődési és oktatást segítő tevékenység is, amit a közművelődési és múzeumpedagógiai osztály munkatársai végeztek. Növekedésével párhuzamosan gyarapodtak a kiállítás építést és tudományos kutatómunkát szolgáló gyűjtemények (adattár, épületdokumentáció, történeti gyűjtemény, fotónegatív és diatár) dokumentumainak darabszámai. A könyvtár - ami a tudományos munka háttérintézménye kell, hogy legyen - csak az 1972-es önállóvá válás után kezdett kialakulni és fejlődni. A jelenlegi besorolás szerint a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Könyvtára nem nyilvános múzeumi szakkönyvtár, ahol igazgatói engedéllyel lehet külső munkatársaknak kölcsönözni és helyben kutatómunkát folytatni. Fő gyűjtőkörei: tárgyi néprajz; folklór; művészettörténet, népi építészet. Történetét legjobban a gyarapodás számai tükrözik: 1973-ban 147 db könyv, 1983-ban 4362 db, 1993-ban 9788 db, 2003-ban 12249 db könyv. A könyvtár kezdeti megalapozását és bővülését szolgálta a különböző hagyatéki könyvtárak állományba kerülése. Időrendben Tóth János népi építész, Rassy Tibor múzeumi dolgozó, és Erdélyi Zoltán néprajzkutató könyvállománya gyarapította a könyvtárat. A fenti gyarapodási számokat természetszerűleg a vásárolt és az időközben kialakult jelentős cserekapcsolatok - mintegy 120 intézménnyel van élő kapcsolatunk - jelentősen növelték. A cserekapcsolatban tavaly az új kiadványainkból (Ház és Ember 16. sz., TÉKA és a Gyermekvilág Magyarországon c. nagysikerű kiállítási katalógusa) 213 kiadványt küldtünk szét a partnereinknek. 2004-ben az előző évi beszerzést mintegy megötszörözve a könyvtári záró állomány 13064 db könyvet jelentett. Jelentős, tudományos értékű hagyaték került szintén a tavalyi év folyamán intézményi kezelésbe, hiszen Csilléry Klára elismert néprajzi kutatásait szolgáló, több mint 8000 dokumentumot tartalmazó könyvtárának 2004-ben fejeződött be a beszállítása, kipakolása, előzetes felmérése. Jelenleg is folyik az anyag feldolgozása, mely igen komoly munkát igényel. A bekerült dokumentumok nagyobb része (60- 70%) a legváltozatosabb nyelvű és típusú kiadvány. Ennek a hagyatéknak majdani hivatalos tulajdonba kerülése nagymértékben emeli a könyvtár értékét, természetesen nemcsak gyarapodási számával, hanem felbecsülhetetlen szakmai értékével. Összességében elmondható, hogy az új helyszín nemcsak kultúráltabb és szakmailag korszerűbb körülményeket teremtett, hanem a távlati fejlesztést is megalapozta, ami nagymértékben segíti az intézményvezetés szakmai fejlesztési szándékát. Ezt támasztja alá az a strukturális változás is, hogy a könyvtár mint szervezeti egység a nyilvántartási részből a muzeológiai osztály közvetlen fennhatósága alákerült, és éves szinten elkülönített jelentősebb pénzösszegből gazdálkodhat. A tavalyi gyarapodási számokon ez már jól lemérhető volt. A záró állomány 2004. december 31 -én 13064 db dokumentum. A tavalyi év állományrendezési munkái során került kialakításra a szakrendi besorolású kézikönyvtári anyag (rögzített polcos részen), a zárt gurulópolcok számsorrendben tartalmazzák a jelenlegi állományt. A távlatokban a könyvtár akár 70.000 kötet befogadására is alkalmas. A beszerzésre kerülő kurrens periodikumok, szakfolyóiratok, újságok száma a tavalyi év racionalizált bővítésének köszönhetően 27-re emelkedett. A gyarapodás a jövőt tekintve az elektronikus adathordozók terén is elindult, ami 2004-ben 3 DVD és 26 CD beszerzését jelentette - ahol a szakmailag fontos, fajsúlyos kézikönyv értékűek élveztek előnyt. A tavalyi év a digitalizálási éve is volt. Az intézmény adattárai, általános néprajzi, történeti gyűjteményi, fotónegatív és diatár anyagának digitalizálása mellett a könyvtár eddig TEXTÁR programban feldolgozott anyagának átkonvertálása is befejeződött. A tesztelések utáni pótlásokkal, javításokkal jövőre az állomány internetre tehető a múzeumokban már jól ismert ARIADNÉ adatbázis segítségével. Elmondható, hogy a könyvtári téren zajló jövőbemutató fejlesztések a továbbiakban is azt a tudományosan megalapozott kutatómunkát hivatottak segíteni amit mind a szakmai mind a látogatói oldalt közvetetten kiszolgáló részegységek munkatársai kifejtenek a múzeumi munka e speciális területén. Ketidejy Judit 63
