Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-02-01 / 2. szám
m Múzeumi J//írlevélj© FELHÍVÁS a kulturális örökségvédelmi elismerések 2005. évi kitüntetettjeire történő jelölésre A nemzeti kulturális örökség minisztere ebben az évben is kitüntetések adományozásával ismeri el a műemlékvédelem és a régészeti örökség védelme területén, illetve érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató szakemberek, személyek, szervezetek munkáját. A közelmúltban módosított 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet értelmében külön-külön kitüntetés szolgál a műemlékek és a régészeti örökség megőrzése érdekében munkálkodó szakemberek, illetve civilek megbecsülésére. A műemlékvédelemért Förster Gyula-díjban minden évben három, a műemlékvédelem területén kimagasló szakmai tevékenységet folytató szakember, míg a műemlékek megőrzése terén jelentős érdemeket szerzett hat nem szakmabeli személy vagy szervezet A műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékéremben részesülhet. A régészeti örökségért - Schönvisner István-díj évenként annak a két szakembernek adományozható, akik a régészeti örökség védelme területén fejtettek ki kiemelkedő szakmai tevékenységet. A régészeti örökségért - Schönvisner István-emlékérmet pedig négy olyan szakmán kívüli személy, szervezet kaphatja, akik a régészeti örökségemlékek megőrzése során szereztek jelentős érdemeket. A díjakat és érmeket a nemzeti kulturális örökség minisztere minden év április 18-án, a Műemléki Világnap alkalmából szervezett rendezvényen adja át. Az elismerések 2005. évi díjazottjaira javaslatokat egy kb. A4 oldal terjedelmű indoklással együtt február 22-ig lehet az alábbi címre eljuttatni: Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest Táncsics M. u. 1. Információ: ildiko.deak@koh.hu Az elismerések poszthumusz nem adományozhatok. Nem javasolhatók az egyes kitüntetésre azok, akik az utolsó tíz évben már részesültek az elismerésben vagy annak elődjében. Múzeumi könyvtárak Bemutatjuk a Szabadtéri Múzeum Könyvtárát A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Könyvtáráról írva, abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mint az intézmény új dolgozója és könyvtárosa írhatok a 2003-as évben új igazgatási épületbe költözött könyvtárról. A költözés aktív részeseként megtapasztalhattam a különbséget a régi, és az új, - kultúráltabb - munkakörülményeket biztosító és a szakmaiságot is jobban szolgáló adottságok közt. Már a kezdetekben kiderült, hogy az intézmény vezetése nem csupán a „helyszín” , hanem a könyvtár súlyának, fontosságának tekintetében is változást szorgalmaz. Ennek keretében kerülhetett sor a teljes, főállású könyvtáros alkalmazására, hiszen eddig részidős munkatársak látták el ezt a feladatot. A napi teendők és aktuális munkák mellett fokozatosan ismerkedtem a könyvtár adottságaival, lehetőségeivel történeti előzményeivel. A Múzeumi Könyvtár kialakulása, helyzete természetszerűleg szorosan összekapcsolódik az anyaintézmény életével, annak szakmai múltjával, fejlődésével. Különösen így van ez az SZNM esetében, ahol a könyvtár léte párhuzamosan alakult a múzeum önállósodásával. Az SZNM megalakulása, önállósodása, eredményeinek, sokoldalúságának, egyediségének fokozatos elismerése évek hosszú sorát vette igénybe. A 2003-as év hozta meg az itt dolgozók számára azt az örömöt is, hogy a szakmai munka elismerése mellett, teljesen új, kultúrált munkakörülményeket biztosító és az intézmény minden egyes feladatkörét kiszolgáló, valamennyi részegységet magába fogadó épületegyüttesben folytathatták munkájukat. így került végleges helyére a mintegy 12000 könyvet és egyéb dokumentumot tartalmazó könyvtári állomány. Az SZNM megalakulása után (1967. február 1.) a kezdeti években a Néprajzi Múzeum Falumúzeumi Osztályaként működött Szentendrén. A tervezők által kialakított koncepció szerint a múzeum célja Magyarország népi építészetét, lakáskultúráját volt hivatott bemutatni az eredeti - áttelepített - épületekkel, tárgyakkal. Hiteles környezetet és hangulatot teremtettek a régi településformák keretén belül a XVIII. század közepétől az I. világháborúig terjedő időszakra visszatekintve. A korszakot jellemző falusi, mezővárosi épületek legtipikusabb táji változatait, településszerkezetét tükrözik az építmények. Vala62
