Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-07-01 / 7-8. szám

mdúZEUMI 77ÍRLEVÉLJ© együtt találhatók - részletesebben foglalják össze a restaurátorok cikkeit. Jelen kötetet a restaurátorok mesterüknek Szalay Zoltánnak, nyolcvanadik szüle­tésnapjára ajánlják. Morgós András gyűjtötte össze a legfontosabb eseményeket Szalay Zoltán életéből, aki a múzeumi tárgyrestaurálás magyarországi ki­alakulásának, elterjedésének és magas színvonalra emelésének aktív résztvevője és alakítója volt, aki még most is tevékenyen részt vesz kiemelkedő mű­tárgyak restaurálásában. A százhalombattai bronzkori földvárban vég­zett ásatáskor került elő egy rostélyos kemence a bronzkori koszideri rétegből. A lelet az in situ kieme­lés és restaurálás után jelenleg a Matrica Múzeum új állandó kiállításán látható. Lakatosné Pammer Gabriella tanulmányában a kemence funkció meghatározása érdekében végzett anyagvizsgálatokról, azok értel­mezéséről szól. Bakayné Perjés Judit és Kissné Bendejy Márta 1996-ban kutatást kezdtek régészeti bőrleletek technikatörténeti és technológiai vizsgálatára, amely­nek eredményét mutatják be írásukban. A kutatás eredményét szeretnék továbbá felhasználni a res­taurátorok oktatásában és a bőr készítéstechnika és a bőrrestaurálás témaköreit tárgyaló jegyzetek elké­szítésében. Ádám Ágnes a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumban őrzött szertartáskönyv helyreállítására vállalkozott. A XIII-XIV századi szerb kódex restau­rálásánál a szerző nem nélkülözhette a munkájával kapcsolatos tartalmi, írástörténeti, technikai kutatási eredményeket sem, csak így lehetett megérteni a bizánci kötéstechnikához, a hagyományokhoz való ragaszkodást. Fehér Ildikó a Szépművészeti Múzeum legterjedelmesebb freskóciklusának kutatásairól számol be. 100 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a kutatás középpontjába kerülve megtalálják a fres­kók származási helyét, megismerjék a keletkezésük körülményeit. Boros Ildikó ugyancsak a múzeum gyűjteményében található Andrea del Verrocchiónak tulajdonított szenvedő Krisztust ábrázoló terrakotta szobor restaurálási munkáiról ír. Kovács Petronella és B. Perjés Judit tanulmá­nyából megismerhetjük a magyarországi és erdélyi múzeumokban, magán- és egyházi tulajdonban lévő, bőrrel borított, réz- illetve vasveretes ládák adatait, a hozzájuk kapcsolódó eddigi kutatást, valamint a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rézveretes ládájának restaurálásának történetét. Műtárgykölcsönzés, kompromisszum, kon­zerválás címmel az Esterházy-gyűjteményből származó ún. Perzsa-kárpit történetéről, készítés­technikájáról, állapotváltozásáról, konzerválási módszerének kiválasztásáról, annak kivitelezéséről, valamint egy New York-i konferenciára való szállí­tásának módjáról számolnak be az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátorai. Fehér Ildikó a Szép­­művészeti Múzeum tulajdonában lévő, 16. századi Madonna-kép újraértékelésére vállalkozott, miután az előzetes restaurálás folyamán eddig ismeretlen részletek és adatok kerültek előtérbe. A kötet utolsó tanulmányában Krabvánszky Mária Rhédey Klára dísz­ruhájának a restaurálásáról számol be. Megismerhet­jük a több darabból álló öltözék viselőinek a rövid történetét, a viseletét alkotó darabokat, és magát a díszruha restaurálásának egyes fázisait. A ruhát tel­jes pompájában jelenleg a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumában Mária Terézia szobájában láthatjuk. A Műtárgyvédelem legújabb kötete megvásárolható a következő címen: Török Sarolta, Budapest, Könyves Kál­mán körút40. Tel.: 210-1330/171 (10-14 óra között), vagy e-mail címen lehet rendelni: torok-sarolta@ freemail.hu A könyv ára: 3. 000,- Ft. Kaiser László: Éri István Egy apróhirdetésen vett régész emlékezései. Életinterjú. Kiad.: Hungarovox K., Bp., 2005. 127 p. ill. Kaiser László Éri Istvánnal készített beszélgetésének most már könyv alakban is olvasható változata mél­tán kelti fel a múzeumi és műemlékvédelmi szak­emberek érdeklődését. Kíváncsian olvashatják azok is, akik Eri Istvánnal valaha munkakapcsolatban, vagy baráti kapcsolatban voltak és vannak, hiszen nem mindennapi tehetségű ember tevékeny életét ismerhetjük meg belőle. Éri István tanuló és munkás évei egyaránt Magyarország történelmi-politikai történéseiből kifolyólag a legnehezebb időszakra estek. 1947-ben érettségizett, majd rögtön bekerült az egyetemre, a történetek sokszor hasonlítanak is más, hányattatott sorsú értelmiségi fiataléra. Megtudhatjuk, hogyan kezdte pályáját a Magyar Nemzeti Múzeumban, hogyan került a Műemléki Felügyelőséghez, hogyan ismerkedett meg különböző munkahelyei jóvoltából a múzeumi szakma szinte minden ágával. Hamar kitűnt rendkívüli szervezőképessége, eredeti módon tudta a régészeti és műemlékvédelmi ismereteit, a közművelődés és az idegenforgalom felé terel­ni. 1961-től már a Veszprémi Múzeum igazgatója, majd 1973-ig a megye összes muzeális intézménye hozzá tartozott. Sokat köszönhet a térség az ő örök­ké újító tevékenységének, a szakma pedig az általa 247

Next

/
Oldalképek
Tartalom