Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-07-01 / 7-8. szám
mdúZEUMI 77ÍRLEVÉLJ© együtt találhatók - részletesebben foglalják össze a restaurátorok cikkeit. Jelen kötetet a restaurátorok mesterüknek Szalay Zoltánnak, nyolcvanadik születésnapjára ajánlják. Morgós András gyűjtötte össze a legfontosabb eseményeket Szalay Zoltán életéből, aki a múzeumi tárgyrestaurálás magyarországi kialakulásának, elterjedésének és magas színvonalra emelésének aktív résztvevője és alakítója volt, aki még most is tevékenyen részt vesz kiemelkedő műtárgyak restaurálásában. A százhalombattai bronzkori földvárban végzett ásatáskor került elő egy rostélyos kemence a bronzkori koszideri rétegből. A lelet az in situ kiemelés és restaurálás után jelenleg a Matrica Múzeum új állandó kiállításán látható. Lakatosné Pammer Gabriella tanulmányában a kemence funkció meghatározása érdekében végzett anyagvizsgálatokról, azok értelmezéséről szól. Bakayné Perjés Judit és Kissné Bendejy Márta 1996-ban kutatást kezdtek régészeti bőrleletek technikatörténeti és technológiai vizsgálatára, amelynek eredményét mutatják be írásukban. A kutatás eredményét szeretnék továbbá felhasználni a restaurátorok oktatásában és a bőr készítéstechnika és a bőrrestaurálás témaköreit tárgyaló jegyzetek elkészítésében. Ádám Ágnes a szentendrei Szerb Egyházi Múzeumban őrzött szertartáskönyv helyreállítására vállalkozott. A XIII-XIV századi szerb kódex restaurálásánál a szerző nem nélkülözhette a munkájával kapcsolatos tartalmi, írástörténeti, technikai kutatási eredményeket sem, csak így lehetett megérteni a bizánci kötéstechnikához, a hagyományokhoz való ragaszkodást. Fehér Ildikó a Szépművészeti Múzeum legterjedelmesebb freskóciklusának kutatásairól számol be. 100 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a kutatás középpontjába kerülve megtalálják a freskók származási helyét, megismerjék a keletkezésük körülményeit. Boros Ildikó ugyancsak a múzeum gyűjteményében található Andrea del Verrocchiónak tulajdonított szenvedő Krisztust ábrázoló terrakotta szobor restaurálási munkáiról ír. Kovács Petronella és B. Perjés Judit tanulmányából megismerhetjük a magyarországi és erdélyi múzeumokban, magán- és egyházi tulajdonban lévő, bőrrel borított, réz- illetve vasveretes ládák adatait, a hozzájuk kapcsolódó eddigi kutatást, valamint a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum rézveretes ládájának restaurálásának történetét. Műtárgykölcsönzés, kompromisszum, konzerválás címmel az Esterházy-gyűjteményből származó ún. Perzsa-kárpit történetéről, készítéstechnikájáról, állapotváltozásáról, konzerválási módszerének kiválasztásáról, annak kivitelezéséről, valamint egy New York-i konferenciára való szállításának módjáról számolnak be az Iparművészeti Múzeum textilrestaurátorai. Fehér Ildikó a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő, 16. századi Madonna-kép újraértékelésére vállalkozott, miután az előzetes restaurálás folyamán eddig ismeretlen részletek és adatok kerültek előtérbe. A kötet utolsó tanulmányában Krabvánszky Mária Rhédey Klára díszruhájának a restaurálásáról számol be. Megismerhetjük a több darabból álló öltözék viselőinek a rövid történetét, a viseletét alkotó darabokat, és magát a díszruha restaurálásának egyes fázisait. A ruhát teljes pompájában jelenleg a Gödöllői Királyi Kastély Múzeumában Mária Terézia szobájában láthatjuk. A Műtárgyvédelem legújabb kötete megvásárolható a következő címen: Török Sarolta, Budapest, Könyves Kálmán körút40. Tel.: 210-1330/171 (10-14 óra között), vagy e-mail címen lehet rendelni: torok-sarolta@ freemail.hu A könyv ára: 3. 000,- Ft. Kaiser László: Éri István Egy apróhirdetésen vett régész emlékezései. Életinterjú. Kiad.: Hungarovox K., Bp., 2005. 127 p. ill. Kaiser László Éri Istvánnal készített beszélgetésének most már könyv alakban is olvasható változata méltán kelti fel a múzeumi és műemlékvédelmi szakemberek érdeklődését. Kíváncsian olvashatják azok is, akik Eri Istvánnal valaha munkakapcsolatban, vagy baráti kapcsolatban voltak és vannak, hiszen nem mindennapi tehetségű ember tevékeny életét ismerhetjük meg belőle. Éri István tanuló és munkás évei egyaránt Magyarország történelmi-politikai történéseiből kifolyólag a legnehezebb időszakra estek. 1947-ben érettségizett, majd rögtön bekerült az egyetemre, a történetek sokszor hasonlítanak is más, hányattatott sorsú értelmiségi fiataléra. Megtudhatjuk, hogyan kezdte pályáját a Magyar Nemzeti Múzeumban, hogyan került a Műemléki Felügyelőséghez, hogyan ismerkedett meg különböző munkahelyei jóvoltából a múzeumi szakma szinte minden ágával. Hamar kitűnt rendkívüli szervezőképessége, eredeti módon tudta a régészeti és műemlékvédelmi ismereteit, a közművelődés és az idegenforgalom felé terelni. 1961-től már a Veszprémi Múzeum igazgatója, majd 1973-ig a megye összes muzeális intézménye hozzá tartozott. Sokat köszönhet a térség az ő örökké újító tevékenységének, a szakma pedig az általa 247
