Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
©k^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© Homoród, a Nagy- és Kisküküllő felső folyása menti, a Hargita-hegység nyugati lejtőin elterülő területeket foglalja magába. A régió lakosságát székelység képezi, amely - a csángókkal együtt, - a magyar nemzet legkeletibb csoportja. A nemzetiségi szempontból mozaikszerű, román többségű Erdélyben is megmaradt tiszta magyar területnek. A Haáz Rezső Múzeum kezdeteit a 18. század második felétől követhetjük nyomon. Egyike, a nagyenyedi múzeummal, Erdély legrégebbi hasonlójellegű intézményeinek. Az 1670-ben alapított református kollégium diákjai előszeretettel folytatták tanulmányaikat németországi és hollandiai egyetemeken. Hazatérve, rendszerint, könyveket hoztak és ajándékoztak a kollégiumnak, ugyanakkor a nyugati változások szellemét is meghonosították. Ez igényelte a tanítás új módszereit, ami a könyvtár mellett megkövetelte a tárgyak gyűjteményének létrehozását is. A 18. század folyamán kialakult az éremtárat, címereket, festményeket, zászlókat, klenódiumokat, régiségtárat, csodás ritkaságokat, fegyvereket, természetrajzi tárgyakat magába foglaló gyűjtemény. Első fennmaradt leltárát 1797. szeptember 1-jén kezdte el írni Zilahi Sebes József professzor, munkáját a történetíró Szigethi GyulaMihály folytatta. A gyűjteményt joggal tekinthetjük intézményünk elődjének, több tárgy ma is birtokunkban van. A lassan gyarapodó gyűjteményt érzékeny veszteségek érik a háborúkat követő zavaros időkben, a beszállásolt katonák előszeretettel fosztották ki az éremtárat, de más tárgyak sem kerülték el „látogatásukat”. A 19-20. század fordulóján mozgalom indult egy vármegyei múzeum létrehozására. Azonban a gyűjteményt a Székely Nemzeti Múzeumnak adományozták, köztük Báthori András fejedelem „énekes miséjét", a helyi kiadványok gyűjteményét, a „régiségtárat”. A vármegye is a sepsiszentgyörgyi múzeumot támogatta. A kollégium gyűjteménye új színt kapott Haáz Rezső rajztanár tevékenysége nyomán, aki az Udvarhely vidéki székely népművészet gyűjtésére helyezte a fő hangsúlyt. Tevékenysége nyomán 1913-ban megnyílt az első nyilvános múzeum az ókollégium épületében. Ő volt az 1950-ben megnyílt állami intézmény első igazgatója is. 1990-ben az intézmény joggal tűzte homlokzatára nevét és helyeztük el a múzeum központi épületének udvarán mellszobrát. A Haáz Rezső Múzeum jelenleg a városi önkormányzat (tanács) fenntartásában működik, mint önálló gazdálkodású jogi személyiség. Városi múzeum, de gyűjtőterülete és tevékenysége kiterjed az egykori vármegye területére. Munkáját a 2000-ben alapított Haáz Rezső Alapítvány, (elődje az 1990- ben alapított Haáz Rezső Kulturális Egyesület) segíti, amely a kiadói tevékenységet is végzi. Állandó székházát 1968-ban kapta meg, amely jellegzetes 19. századvégi függőfolyosós,; emeletes polgárház. Munkatársaink száma 21, melyből 9 muzeológus és restaurátor, egy múzeumpedagógus. Az iskolák régi könyvtárait egyesítő, több mint 76.000 kötetet őrző Tudományos Könyvtár 1990-ben újra egyesült a múzeummal. Régi könyv gyűjteménye három ősnyomtatvány mellett jelentős számban őriz újkori magyar, német, holland kiadványokat, - köztük a Mercator atlaszt is. Szép erdélyi kötésű könyvei vannak. Közel teljes a dua170
