Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

©l^ÚZEUMI Túrlevélj© tehermentesítve ezzel az NKÖM-et az e feladatok ellátásával együtt járó felelősség alól. A korábbi fi­nanszírozási konstrukció is jelentősen megváltozott, a létesítmény több mint 30 milliárdos bekerülési költségét és a finanszírozási költségeket tíz év helyett harminc év alatt fizeti vissza az állam. A kultusztárca által alapított Művészetek Palotája Kft. továbbra is a rendezvények szervezéséért lesz felelős. Külföldi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha a magántőke épít és üzemeltet, az olcsóbb, hatékonyabb és színvonalasabb megoldást eredmé­nyez. Mindemellett a PPP konstrukcióban az üze­meltetési kockázat is a magántőkéé és ez a megoldás nem igényel nagy összegű állami finanszírozást és nem növeli az államadósságot Gondolatok a Víz Világnapja körül www.vizvilagnap.hu Az Egyesült Nemzetek Szervezete a dublini Víz- és Környezet Nemzetközi Konferencia, illetve az ENSZ Rio de Janeiro-ban tartott Környezet és Fejlődés Konferenciája javaslatára 1993-ben március 22-t a Víz Világnapjává nyilvánította. 2005-ben a Duna Múzeum kapta meg a le­hetőséget, hogy az idei programokat kidolgozza és megszervezze. Mivel az itteni csapatnak már van tapasztalata a programszervezésben és a korábbi évek alapján úgy láttuk, hogy nem lehet elégszer felhívni az emberek figyelmét a víz fontosságára, vízbázisunk sérülékenységére és óriási felelőssé­günkre, ezért elhatároztuk, hogy egy hosszabb programsorozatot dolgozunk ki. Célunk az volt, hogy megpróbáljuk összefogni, áttekinthetővé tenni az ország számos pontján megrendezett prog­ramokat. Ezért először egy honlapot készítettek az informatikusaink, ami megfelelő virtuális felületet jelentett. Itt (www.vizvilagnap.hu) lehetőség volt arra, hogy mindenki számára átláthatóvá és lekeres­­hetővé tegyük a regisztrált programokat. A vízügyi igazgatóságok bevonásával nem volt nehéz eljutni az iskolákhoz, önkormányzatokhoz, szervezetek­hez, hogy küldjék el számunkra a tervezetüket, és egyúttal ezek a regionális egységek segítettek a pá­lyázatok továbbításában is. A beérkezett programok leírásával együtt egy térképen is megjelentettük a már regisztrált helységeket, így mindenki rögtön látta, az ország mely részén folyik már készülődés. És egyúttal (talán) ösztönözte a még nem jelent­kezett településeket programjuk kidolgozására és elküldésére. Ezen a virtuális felületen hirdettük meg a pá­lyázatokat is. Szám szerint hármat, amelyből kettő országos, egy pedig először regionális, majd országos szinten zajlott. A mesepályázat és a rajzpályázat már nagyobb múltra tekinthet vissza, hiszen több évben is találkozhattunk ehhez hasonló felhívásokkal. A mesepályázat a 'Víz az életért' címet kapta, amely egy az egyben igazodott a Világnap idei mottó­jához. Rengeteg pályázat érkezett a három kategóri­ában, úgymint kicsik (9-12 évesek), nagyok (13—19 évesek) és családi mesék. A beküldött pályamunkák elbírálására Varró Dánielt, a fiatal József Attila díjas költőt kértük fel. Újdonságot jelentett, hogy a leg­jobb meséket CD-n jelentettük meg és a díjazottak mindegyike kapott belőle. A Duna Múzeumban pedig hamarosan olvasható lesz az összes beküldött mese egy kötetben. Az országos rajzpályázaton azok a pályamun­kák vehettek részt, amelyek a regionálisan megren­dezett versenyeken helyezést értek el. A döntőbe kerültek műveit Kántor János esztergomi grafikus­­művész véleményezte, négy kategóriába osztva azokat (óvodások, alsó tagozatosok, felső tagozatosok és középiskolások). A másfél hónapig tartó internetes játék a Víz Világnappal kapcsolatos programok között újdon­ságnak számít. Szándékunk a játékkal az volt, hogy a diákokat arra ösztönözzük, hogy ne csak egy nap gondoljanak a vízre, ne csak ekkor beszéljenek az ezzel kapcsolatos problémákról, feladatokról hanem, hogy fokozatosan, hosszabb ideig foglalkoztassuk őket. Két korosztálynak hirdettünk pályázatot: az alsó tagozatosoknak valamint felső tagozatos és középiskolás tanulóknak. Az első korcsoport öt al­kalommal egy 9 kérdésből álló feladatsort kapott és egy otthon is elvégezhető kísérlet leírását. A második korcsoport versenyzői hét feladatban vehettek részt: öt db 10 kérdésből és egy kifejtendő feladatból álló teszt mellett 2 kisebb kutatást is elvégeztek, egy helytörténeti és egy természeti értékkel kapcsola­tos témában. Tapasztalataink szerint a kisebb korosztály előnyben részesítette a tesztet, ám gyakran gondol­kodás nélkül jelölnek be megoldásokat. Volt, aki konkrétan leírta, hogy ő nem szeret olvasni, csak a rövid feladatokat kedveli. A nagyoknál ilyen problémákkal nem talál­koztunk. Inkább a 'rutinos szörföző’jelenség jelent­kezett, amikor is a kifejtendő kérdés illetve a kuta­tási feladat esetében egyszerűen internetről letöltött anyagokat küldtek válaszképp. Természetesen sok 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom