Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-05-01 / 5. szám
Alpár Ignác 1910 körül Budapest II. kerület, Bolyai utca 11. Alpár villája, műemlék a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot - tartják. 1893-ban jelent meg az 1896-ra kitűzött ezredévi kiállítás történelmi főcsoport épületeinek tervezésére szóló pályázati felhívás. A két fordulós pályázaton 11 építész vett részt. A második fordulót Alpár Ignác nyerte. A négy legfőbb építészeti stílusban megoldott épület komplexum a „millenniumi kiállítás gyöngye” lett, amely a hangsúlyos, erdélyi vajdahunyadvári és a „Nebojsza” torony részleteinek megjelenítése miatt kapta a Vajdahunyadvár nevet a közönségtől. Az épületcsoport azonban még sokkal több, közel 30 ismert műemlék formaelemeit egyesíti különleges harmóniába olvasztva. 1896-ban a történeti kiállítás lebontása után Darányi Ignác mezőgazdasági miniszter az épületet alkalmasnak találta az évtizedek óta gyarapodó mezőgazdaság történeti gyűjtemény elhelyezésére, és 1896-ban megalapította a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot. Miután az ideiglenes épület komoly alapozás nélkül készült el, kezdett süllyedni és 1899-ben le kellett bontani. A nagyközönség és az ország vezető művészei (Benczúr Gyula, Lotz Károly stb.), s nem utolsó sorban Darányi Ignác követelték, hogy Alpár kapjon megbízást egy ugyanilyen, de szilárd anyagú épület megtervezésére és kivitelezésre. 1901-ben megkapta a megbízást és 1907 június 9-én Ferenc József osztrák császár és magyar király megnyitotta az új épületben az új állandó kiállítást. Mivel a centenáriumra, 2007-re a Vajdahunyadvár épületének, kiállításainak részletes elemzésével készítünk elő egy következő, ünnepi, időszaki tárlatot, ezért ezen a kiállításon az építész személyiségére és széleskörű tevékenységére koncentrálunk és a millenniumi történeti épületcsoport terveiből csak ízelítőt adunk. Az egykori király szobák bútorai most kerülnek a millennium óta először újra bemutatásra. Az emlékkiállítás csaknem 160 m2-en, fotók, tervrajzok, festmények, bútorok, szobrok, plakettek és számos korabeli dokumentum segítségével igyekszik bemutatni ezt a rendkívül tevékeny és kitűnően szervező építész egyéniséget. Épületeinek helyszíneit térképen mutatjuk be a történelmi Magyarország egész területén. A család és az iroda emlékeiből szerencsére az Alpár rokonság és Haabér Károly irodavezető leszármazottjai szolgáltak sok meglepetést kínáló anyagot. Szüleinek, testvéreinek, feleségének régi fotói, saját útirajzai és fényképei, valamint kitüntetései láthatók az első tárlóban. A következő az iroda Alpár temetése, 1928. május 3. 2003. május
