Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)

2005-05-01 / 5. szám

működésébe enged bepillantani. A cég szabályzata, Alpár saját levelei, az iroda dolgozóinak csoportképe látható a következő tárlóban. Alpár emléktárgyai, utolsó fényképei, gyászjelentései, valamint a róla készült emlékérmek a következő tárló látnivalói. A másik oldalon két dobogón emeltük ki a bútorokat, felettük a festményekkel és vitrinbe helyezett ruhával idéztük fel az alkotó hajdani környezetét. A falakon és paravánokon eredeti rajzok, másolatok és színes fotók mutatják be rendkívül sokoldalú, sokszínű építésze­ti munkásságát. Iskolák, lakóházak, templomok, egyetlen ipari építkezése az Eisele gyár eredeti rajza, a Citadellára tervezett szál­loda és kálvária, síremlékek rajzai és fotói váltakoznak. Külön nagy blokkot kapott a „Pénz palotái” témakör, hiszen életének második felében a korszerű kialakítású nagy bankok építésével érte el a legnagyobb sikert. A budapesti volt Tőzsdepalota (ma a Magyar Televízió székháza) volt az első ilyen tervpályázata, melyben az 1. és 2. díjat is elnyerte és a banképítészet nemzetközileg elismert specialistája lett. Ennek tervanyaga is látható a kiállításon. A Sza­érdekes a gróf Pállfy József számára tervezett vár­kastély Szomolányban. A kiállítás egy éves, intenzív előkészítő mun­kával jött létre és azt vállalta fel, hogy helyére teszi Alpár Ignác elfelejtett tevékenységének értékelését, s ezzel méltóan megünnepli a sokoldalú építész évfordulóját. Szerencsére nyomdában van Rosch Gábor monográfiája, akinek segítsége nélkül nem is jöhetett volna létre a kiállítás. Bajkay Éva művészet­­történész, mint oldalági leszármazott, a személyes tárgyak, dokumentumok megszerzésében segített. A kiállítást kölcsönzéseikkel támogatták a következő múzeumok: A Magyar Építészeti Múzeumot kell legel­sőként említeni-Hadik András nagy szerepet játszott a kiállítás létrehozásában, s a múzeum alapvető A volt Tőzsdepalota (ma Magyar Televízió székháza) badság tér ellentétes oldalára ezzel egyidejűleg tervezte meg az Osztrák-Magyar Bank (ma Magyar Nemzeti Bank) épületét, s ez­zel Budapest egyik fontos terét hozta létre. A zártkörű pályázatra 8 magyar és 8 osztrák építészt hívtak meg. Alpár megelőzött olyan híres építészeket, mint Ottó Wagner, vagy a Fellner és Helmer cég. Ő építette a pesti Magyar Kereskedelmi Bank (ma Belügyminisz­térium) és a Magyar Általános Hitelbank (ma Pénzügyminiszté­rium), valamint a Vörösmarty téri mai Értéktőzsde épületeit is. Banképületeinek a funkciót kiválóan szolgáló alaprajzai, külső és belső kialakításának fotói adják a tárlat leggazdagabb részét. Erdélyi és szlovákiai épületeiből csak ízelítőt tudtunk adni. Első sikerét a herkulesfürdői Szapáry fürdőház hozta, valamint vármegyeházak, templomok és iskolák, melyeknek fotói és néhány tervrajz is szerepelnek a kiállításon. A szlovákiai épületek között 2005. május

Next

/
Oldalképek
Tartalom