Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
m^ÚZEUMI V/l'RLEVÉLJ© Anyagok felismerése Braille-ábc Tüskeíró készlet Siket-vak jeloktató készülék azonnal eszünkbe. A település lakosainak emlékezetében a mai napig él egy ember emléke, akit ma is Orgovány jótevőjeként emlegetnek. Dr. Tóth Zoltán gyógypedagógus (1883 -1940) kettős életet élt. Munkája, a vakok oktatása, nevelése Pesthez kötötte, felesége Makkai Mária pedig Orgoványhoz. Mind a két helyen otthon érezte magát. A budapesti Vakok Intézetében tanár, az Ifjú Vakok Intézetében igazgató; a Gyógypedagógiai Tanárképzőben pszichológus professzor; Orgoványban „úri paraszt" - ahogy egyesek emlegetik. Jótékonykodik, gyerekeket szervez maga köré, részt vesz a gyülekezeti életben, aktívan tevékenykedik a község önkormányzatában, egyleteket szervez, megteremti a közművelődés színtereit. Budapesten a vakok „jótevője”, itt a birtokon a gyümölcsösök, szőlők közt pedig az orgoványiak megsegítője jelzővel illették, illetik. Számos szakkönyv írója, talán legismertebb műve: A vakok képzetvilága, (Bp. 1927, új kiadása Bp. 1998.), amely tartalmával, nyelvezetével, módszerével a mai napig frissen hat, több nyelvre lefordítva ma is gyógypedagógiai tananyagként használják idehaza és külföldön egyaránt. Külső és belső érzékenységek. A címet Comeniustól vettük kölcsön (zárójelben jegyzem meg: valószínűleg nem haragudna érte!). Comenius XVII. századi polihisztor, pedagógiai szakíró, bölcselkedő filozófus, a szenzualista ismeretelmélet lelkes híve. Egyik főműve az Orbis sensualium pictus (magyarra fordítva: A látható, a megtapasztalható világ). Ez a munkája úttörő jelentőségű a könyv-, a tankönyv készítés terén. Tudatosan a képet helyezte a középpontba, a kép köré-, alá szervezve a szöveges mondandókat. Enyhe túlzással mondhatnánk: a szöveg illusztrálja a képet. Egyik fontos fejezetének címe: „Külső és belső érzékenységek", melyben leírja az öt érzékszervet, az ötféle emberi érzékelést. Kortársait és követőit szintén foglalkoztatták az érzékszervi hiányosságok és a világ megismerhetőségének problematikája. Különböző hipotetikus elemzésekkel modellezték a különböző érzékszervi hiányok hatásait az ember fejlődésére és gondolkodására, képzeteinek, ideáinak alakulásaira. Condillac abbé a XVIII. században megalkotta a márványból lévő szobor-ember vízióját, aki különböző variációkban bír az érzékelés módozataival, így fogalmaz egy 15
