Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2005 (26. évfolyam, 1-12. szám)
2005-01-01 / 1. szám
©Múzeumi Hírlevél m Az interaktivitás a gyakorlatban Ahogyan azt a szervezők - a Múzeumok és Látogatók Alapítvány és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum - remélték is, nem unatkozott az a 90 résztvevő, aki rászánta magát, hogy aktívan bekapcsolódjon az „Interaktivitás a múzeumokban és az örökségi helyszíneken" című műhelymunkával egybekötött konferencián. Az elhangzott előadások a lehető legtágabb értelemben vett interaktivitásról szóltak: a meghívott angol előadók - Barbara Woroncow, Nicky Bqyd, független angol múzeumi szakértők illetve Martin Watts a York Museums Trust oktatási igazgatója - elsősorban a Nagy-Britanniában és az USA-ban fellelhető interaktív kiállítási elemeket mutatták be rengeteg diával. A válogatás egyik fő szempontja volt, hogy Magyarországon is megvalósítható, kis költségigényű ötleteket hozzanak, s így az egyik legegyszerűbb példa az a Segedunum múzeum falán található vonal volt, amely a római katonák magasságát jelezte egy kérdés kíséretében: vajon lehetnél-e római légionárius? Elhangzottak különböző szempontok is, amelyeket végig kell gondolniuk az interaktív kiállítási részeket tervezőknek. A magyarországi körképek keretében a résztvevők által tartott előadásokban pedig igen nagy hangsúlyt kapott az emberi interaktivitás, a múzeum és a dolgozók, illetve a látogatók kapcsolata; a különböző rendezvényeken, programokon megvalósuló interaktivitás. A kiscsoportos beszélgetések és gyakorlati műhelymunkák során a résztvevők három helyszínen elemezték a jelenlegi helyzetet: a Hadtörténeti Múzeumban Martin Watts és Batári Zsuzsanna vezetésével a 48-as kiállítást nézték meg és bővítették képzeletben, míg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban dolgozó csoportok Barbara Woroncow és Kiss Imre vezetésével az öt érzékszerv alapján kidolgozott interaktív kiállításrészletekre, feladatokra adtak hasznos ötleteket. Az örökségi helyszínen, a Vár északi felén Nicky Boyd és Bárd Edit vezetésével dolgozó csoportnak volt talán a legnehezebb dolga: ők a helyszín feltérképezése, részletesebb megismerése után a különböző játéktípusok és korcsoportok szerint tervezték meg a helyszín jobb kihasználását. Az ország minden részéből érkezett résztvevők igen nagyra értékelték a csoportmunkák során szerzett tapasztalatokat, itt ugyanis bővebben megbeszélhették azt, hogy melyik múzeumban mi működik és mi nem; ki hogyan értelmezi az interaktivitást, illetve milyen buktatókkal és jó példákkal találkozhatunk Magyarországon. Itt kitűnt az összeszokott csapatmunkában rejlő erő, illetve a múzeumigazgatók támogatásának fontossága is. A másik nagy erénye a konferenciának az a rengeteg elhangzott és szépen illusztrált ötlet volt, amelyből ki-ki válogathat tetszése szerint, s amely a résztvevők fejében újabb ötleteket indított, ezekből újabb együttműködések, konkrét pojektek is születtek. Az említett ötleteket és a konferencia előadásait néhány héten belül megtalálhatják a www. mlalapitvany.hu oldalon. A szervezők ezúton is köszönik fővédnöküktől: dr. Holló József, vezérőrnagytól, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatójától illetve a múzeum munkatársaitól kapott támogatást, valamint a védnökök: dr. Vígh Annamária, főosztályvezető (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Múzeumi Főosztály) és dr. Deme Péter, igazgató (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága) segítségét és lelkesítő megnyitó beszédeit. A konferencia színvonalát jelentősen emelte Kaján Imrének, az esztergomi Duna Múzeum igazgatójának és Kiss Imrének, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatójának elnöklése is, valamint a British Council, a Budavári Polgármesteri Hivatal és Önkormányzat, a Banksoft Kft., a Duna Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, aTerror Háza Múzeum, a Rivalda Café & Restaurant, a Marcato Multimédia, a C. Enter Információ-Technológiai Kft. támogatása; illetve Gerényi György, audio, video- és tolmácstechnikus; az ELTE Európai Uniós Tolmácsképző hallgatóinak és a Garabonciás Alapítványnak a segítsége is. Miszné Korenchy Anikó Múzeumok és Látogatók Alapítvány Közönségkapcsolat Orgovány Külső és belső érzékenységek címen, 2004. novemberében kiállítást rendezett az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum Orgoványban. A háromezres községben egy hétig volt látható az - Ellen Key által a „gyermek évszázadának" meghirdetett - XX. század első évtizedeinek speciális pedagógiáját, a vakok oktatását, nevelését bemutató kollekció. Miért pont Orgovány a helyszín, kérdezhetnénk joggal. A község neve hallatán a nyolcadik osztályban tanultak, az 1919-es hírhedt, véres események jutnak 14
