Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
m^úzEUMi H írlevél m révén, háromféle hagyományra támaszkodva. A magasművészetre, a spirituális képiségre és a világnak a paraszti kultúrában megőrzött kozmikus szemléletére, ezek egymással való ötvözése, azonosítása útján." (Keserű Katalin művészettörténész) Múzeumok és gyűjtemények „TÁJ - KERT - FÉNY - KÉP" A harmincas évek kertépítész szemmel Kiállítás Ormos Imre fényképeiből KÖH - Örökség Galéria 2004. február 19. - március 29. Ormos Imre professzor, a magyar kertépítészet kiemelkedő alakja szerteágazó szakmai, oktatói és közéleti munkássága mellett egész életében szenvedélyesen hódolt a fényképezés művészetének. Születésének századik évfordulóján ünnepségsorozat tisztelgett emléke előtt, amelynek záróeseménye az ifjúkori fényképeiből rendezett kiállítás az Örökség Galériában. Ormos Imre 1903-ban született, Kispesten nőtt fel szűkös anyagi körülmények között. Két érettségi birtokában iratkozott be az akkor még társadalmilag alig értékelt Budapesti Kertészeti Tanintézetbe, ahol oklevelét 1926-ban szerezte meg. Ezután Unghváry László Faiskolai Rt. budapesti irodáját vezette, majd a Bécs melletti Helenium Kertépítő Vállalatnál kapott alkalmazást. 1932. tavaszán Mohácsy Mátyás hazahívta a tanintézetbe, s ez időtől kezdve volt a kerttervezés elhivatott oktatója. Nagyhírű építész elődje, Rerrich Béla halála után Ormos Imre állott a feladat előtt, hogy a kerttervezés oktatásában kövesse azokat a stílusváltozásokat, amelyeket az 1930-as évek világszerte magukkal hoztak. Az intézményben folytatott munkája során terjedt el a tiszta téralakítású, részleteiben gazdag, feszesség nélküli kerttípusok alkalmazása. Külföldi példák nyomán oktatásában hangot adott a növényföldrajzi elvek alapján megválasztott növényzetre alapozott kertművészeti irányzatnak. „Tanári munkámban fó törekvésem volt, hogy az akkor még csak egy tantárgyat jelentő kerttervezés oktatását elmélyítsem, az addig e területen uralkodó neobarokk stílust korszerűbb irányzattal helyettesítsem, amely a téralkotás megoldását helyezi előtérbe, a növényalkalmazásban pedig él azokkal a lehetőségekkel, amit az időközben kibontakozott évelő-nemesítés kínál." Ormos Imre fotói a Táj-Kert-Fény-Kép c. kiállításból A hallgatók által készített tervek korrigálása során mindenkor megkövetelte, hogy a művészi igényesség mellett a gazdaságosság szempontjait is figyelembe vegyék, még ha az a tervező számára többletmunkával járt is. A hallgatókat igyekezett felelősségtudatra oktatni. Remek előadó volt, mindig felkészülten tartotta az előadásokat, külföldi szakirodalomból folyamatosan tovább képezte magát, az innen szerzett ismereteket pedig átadta diákjainak is. Oktatói pályája mellett jelentős tervezői tevékenységet folytatott mintegy 50 éven át, s pályafutása során több száz tervet készített. Tervezői szemléletét folyamatosan alakította ki, az évek során tökéletesítette, komoly munkával megalkotta azokat az irányelveket, melyek alkalmazásával a kor új igényeinek megfelelő kerteket tudott kialakítani. Ormos Imre pályája első éveiben főként villakerteket, házi kerteket tervezett. Nézete szerint a modern kertépítőnek nem egy megunt stílus formái helyett kellett újakat kimódolnia, hanem a modern ember megváltozott életmódját s ennek következtében a kert feladatáról alkotott megváltozott igényeit kellett kielégítenie a kertművészet eszközeivel. A házi kertek tervezésénél a legfőbb szempontnak tekintette, hogy a kert használható legyen, a természet szépségeit hozza el az otthon közelébe, valamint zavartalanul illeszkedjen a környező tájba. 81
