Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
©íJÍúzeumi Hírlevél m Bortnyik Sándor: Fotómontázs, 1930-as évek. Győr, Xantus János Múzeum megrendezett országos kiállítás után tervbe vette ezt a tárlatot. A kollázstörténeti bemutató megszervezése szakértő művészettörténészek bevonását és több éves kutatómunkát igényelt, s rengeteg nehézség leküzdésével járt. A művészek részéről a kiállítás motorja Kováts Albert volt, aki Kopócsy Anna művészettörténésszel együtt a műfaj és a korszak kiváló szakértőit nyerte meg az ügynek. A Magyar Nemzeti Galéria részéről Dévényi István és az avantgárd kollázsművészetet feldolgozó Bajkay Éva vettek részt kezdettől fogva a projektben. Az anyagban a klasszikus moderneket mindenek előtt Kassák Lajos munkái képviselik nagy számban, hisz e műfajhoz többször is visszatért élete során. Bortnyik Sándor és Moholy-Nagy László fotómontázsai mellett helyet kaptak a kollázs történetében eddig ismeretlenebb alkotók: Molnár Farkas, Pap Gyula, Gábor Jenő, vagy Neugeboren Henrik is. Dekoratív szemléletről vallanak BartaMária eddig kevéssé méltatott munkái. Vajda Lajos és Bálint Endre igen jelentős fotomontázsai már a II. világháborún túlra mutatnak. Ország Lili, Vajda Júlia és Komiss Dezső természetesen elmaradhatatlan szereplői a kiállításnak. 1945-től a nyolcvanas évekig egymást követik legjellegzetesebb műveikkel a műfaj kiemelkedő alkotói: Orosz Gellert, Balogh Ervin, Altorjai Sándor, Károlyi Ernő, Veress Pál, Konok Tamás és még sokan mások. A kortárs művészetet mintegy hatvan alkotó munkái reprezentálják, a kollázs műfajának rendkívül változatos technikai megoldásokat, szellemes ötleteket kínáló fajtáival. Birkás István, Dús László, Kazinczy Gábor, Kopócsy Judit, Kováts Albert, Szécsi Katalin, Székelyi Kati, Vasvári László Sándor, Wellisch-Tehel Judit és társai azok, akiknek életművében fontos helyet kapott a kollázs. A kiállítás eszméjét megismerve N. Mészáros Júlia, a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója hívta meg a MAGYAR KOLLÁZS kiállítást, ahol kb. fele-fele arányban kap helyet a történeti és a jelenkori anyag. A kiállítást Kováts Albert, Pápai Emese és Szeifert Judit rendezték. A kutatómunka eredményeit és a műfaj elméleti kérdéseit taglaló tanulmányok reprezentatív kétnyelvű katalóguskötetben jelennek meg. SZEGED Olescher Tamás: Egy boldog világ képei - Tisztelet Bálint Sándornak Kass Galéria 2004. február 20. - április 25. Olescher Tamás 1954-ben született Budapesten. 1981 és 1988 között tanulmányokat folytatott Stuttgartban, Frankfurtban, Offenbachban. 1988-ban megkapta Frankfurt város művészeti díját. 1987-ben mutatkozott be újra Budapesten. 1989-től a Multi Média Színház művészeti vezetője. Önálló kiállításai: Frankfurt - Funchaus; Zürich - Galerie Sec; Bécs - Galerie Knoll; Szombathelyi Képtár, Vác - Tragor Ignác Múzeum; Budapest - Vigadó Galéria, Szinyei Szalon; Aszód - Petőfi Múzeum; Hévízgyörk - Római Katolikus műemléktemplom. „Festészetében, az úgynevezett posztmodem után, a (képi) világ ismét jelentéssel, értelemmel telítése történik, az érzéki és spirituális mezők, mindezek együttműködése 80
