Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
©í^úzeumi Hírlevél j© Százhalombatta története. Állandó kiállítás vezetője Szerk.: Poroszlai Ildikó és Vicze Magdolna. Kiad.: „Matrica" Múzeum, Százhalombatta, 1998. 50 p. ill. A százhalombattai „Matrica” Múzeum állandó kiállítása 1987-ben nyílt meg, s azóta folyamatosan fogadja a látogatóit. A múzeum helytörténeti gyűjteményként indult, majd városi múzeum, később - Érd, Sóskút, Pusztazámor, Diósd és Tárnok gyűjtőterületének odacsatolásával - tájmúzeum lett. Az állandó kiállításon a látogató megismerkedhet egy közel 4000 éves település történetével, szellemi és anyagi kultúrájával. A hagyományos „vitrinbe zárt” világ helyett a kiállítás rendezői már tíz évvel ezelőtt előnyben részesítették a nagyobb szabad tereket, rekonstrukciókat, enteriőröket. A katalógus első részében Poroszlai Ildikó Százhalombatta történetét ismerteti meg a régészeti leletek tükrében. A Kr. e. II. évezredet felölelő magyarországi bronzkorba a Százhalombatta területén elő népesség a kora bronzkor végén és a középső bronzkor évszázadaiban kapcsolódott be legintenzívebben. Az ásatási megfigyelésekből és a leletanyagból alkotott képet mutatják be a bronzkori ember életformájáról, hiedelemvilágáról. Az állandó kiállítás első termében az ezekkel kapcsolatos legszebb leletanyagot láthatjuk. A második teremben látottakról Holport Agnes számol be. Itt a vaskor leleteit tárták fel, a sírmellékletek összességükben szemléletes képet nyújtanak a korról. A kiállításon megtekinthető egy rekonstruált sírkamra. Soproni Sándor a harmadik és negyedik teremben látható római kori település maradványait, annak történelmi hátterét vázolta fel. Felsorolja a „Matrica” Múzeum római feliratos és faragott emlékeit. Rövid leírást ad a síroltárok, szarkofág fedelek és sírköveken található kövek származásáról, közzé teszi a feliratok szövegét, illetve azok magyar fordítását Az ötödik teremben a népvándorlás- és középkor tárgyairól ismét Poroszlai Ildikó számol be. AIV század végétől a Dunántúl területén a hunok, osztrogótok, szvébek, langobárdok váltogatták egymást A mozgékony, harcias törzsek kultúrájába az írott forrásokon kívül elsősorban temetőkből származó leletanyagon keresztül pillanthatunk be. A hatodik, hetedik és nyolcadik teremben Százhalombatta történetét követhetjük nyomon a XVIII. századtól napjainkig Rideg Orsolya tolmácsolásában. Olvashatunk a Százhalombattán élő szerbekről, az emberek gazdálkodásáról és életmódjáról a két világháború között, és az iparosodás, a várossá válás folyamatáról. A Függelékben Poroszlai Ildikó beszámol a múzeumhoz tartozó Régészeti Parkról és a vaskori halomsír rekonstrukciós munkálatairól. Százhalombatta Tanulmányok a 30 éves város történetéből 1970-2000. Szerk.: Szalai Gáborné, Vicze Magdolna, Mitták Ferenc. Kiad.: Hamvas Béla Városi Könyvtár és a „Matrica" Múzeum, Százhalombatta, 2000. 196 p. ill. 2000-ben Magyarország és Százhalombatta is fontos jubileumi évfordulóhoz ért, amelyet a megszokottnál is kiemeltebben szerettek volna megünnepelni. 2000-ben a keresztény magyar állam megalapításának 1000. évfordulója volt, s ebben az évben ünnepelhette Százhalombatta a 30. születésnapját. Az évfordulót a város számos rendezvénnyel, kulturális programmal ünnepelte, és erre az alkalomra jelent meg ez a tanulmánykötet, amely felöleli Százhalombatta történetét kezdetektől napjainkig. Segít emlékezni az alapításra, a „hőskorra", a megtett útra. „A település kezdetei" c. fejezetben a város történetét ismerhetjük meg 1959-ig. Az „Ipartörténeti” részben a város életét nagymértékben befolyásoló és meghatározó Dunamenti Erőmű Részvénytársaság, a Dunai Finomító és a Temperáltvizű Halszaporító Gazdaság működéséről szólnak. A város közigazgatásáról írott tanulmányban a városirányítás és a közigazgatás változásain keresztül ismerhetjük meg Százhalombatta 1960-2000 közötti éveit. Az oktatást, kultúrát, sportot és az egészségügyet Budapest, tárgyaló fejezetben olvashatunk az óvodák, iskolák Antal-villa. Terasz 65
