Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
©M úzeumi H írlevél m történetéről, a város művelődési életét meghatározó és befolyásoló intézményekről (honismereti szakkör, múzeum ) az egyes művészeti ágakról, a város sajtótörténetéről és az egészségügyi ellátásról. Az utolsó részben a település életét mindig is meghatározó három nagy történelmi egyház-а százhalombattai római katolikus egyházközség, a református misszió és a szerb ortodox egyházról olvashatunk. A szerző bevezetőjében így ajánlja könyvét az olvasóknak: „Ha korunkban, az adatközlés szédületes fejlődésének körülményei között még van tudatformáló szerepük a történelem írásos forrásainak, múltunk és sorsunk igaz tanúinak és, ha a régi közmondás - a könyveknek megvan a maguk sorsa és feladata - még jelen világunkban is érvényes, akkor könyvünknek, amely először vezeti végig az olvasót a helység történelmének rögös útjain.” Krizsán László: Százhalom százados krónikája Kiad.: Hamvas Béla Városi Könyvtár és a „Matrica" Múzeum, Százhalombatta, 2001.31Ó p. ill. A honfoglalás korától Százhalom, Százfalu, majd a XVIII. század elejétől Batta néven ismert települést a történelem viharai közepette többször elhagyták lakói. A többször elpusztult Százhalom minden újabb benépesedésével elölről kezdődött a helység történelme. Minden korszak új szükségleteket, eseményeket hozott a mindenkori.lakosok számára, ám hiányzott a gyökér. A helyi társadalom nem rendelkezett a legfontosabb közösségformáló tényezővel, a közös történelmi múlttal. Ez a hagyományossá kövült helyzet a jelenkorban is érvényesül, az 1960-as évek iparpolitikája ismét egy olyan tömeget zúdított a településre, akiknek korábban semmi kötődése nem volt a helységhez. Ilyen körülmények között, és amikor a hivatalos politika csak a jövőről beszélt, a múlt árnyékban maradt., illetve olyan tudománytalan és megalapozatlan nézetek elterjedésének kedvezett a település és lakóinak múltjával kapcsolatban, amelyeket a történelem írásos emlékei rendre megcáfolnak. Százhalombattai Oktató Napok 1998 I. Kísérleti régészet. Szerk.: Poroszlai Ildikó és Vicze Magdolna. Kiad.: „Matrica"Múzeum, Százhalombatta, 1999. 130 p. ill. A sorozat célja, hogy az egyetemi oktatásból jelenleg hiányzó környezeti és kísérleti régészetre felhívja a figyelmet. Az évente megrendezett előadássorozatokkal az ember és környezetének kölcsönhatását vizsgálják, továbbá gyakorlati útmutatást adnak mintavételekhez, valamint rekonstrukciós kísérletekhez. Az oktatónapokat 1997-ben indították a múzeum munkatársai a szegedi JATE Régész Tanszékével közösen. 1998-ban a kísérleti régészeti oktatást a százhalombattai Régészeti Parkban folytatták, amikor a szegediek mellé csatlakozott néhány más egyetem hallgatója is. Ezután határozták el, hogy az itt elhangzott előadásokat kötet formában is megjelentetik, melyet akár egyetemi, főiskolai jegyzetként is lehet használni. Ez a kötet az 1998-as előadásokat tartalmazza. A meghívottak között volt az angol Peter Reynolds, aki az általa vezetett Butser Ancient Farmon folyó házrekonstrukciók és az őskori gabona termesztési kísérleteik során szerzett tapasztalatait osztotta meg az érdeklődőkkel. Poroszlai Ildikó az ásatási adatok alapján egy bronzkori ház (Százhalombatta-Földvár) rekonstrukciójáról számolt be. Morgás András a százhalombattai 115. számú vaskori halomsír farészeinek „in situ" konzerválását írta 1 e, Mezős Tamás ugyancsak a 115. számú halom bemutatását ezúttal etikai és a hitelesség szempontjából tárgyalta. Torma Andrea a Régészeti Park területén végzett gabonatermesztési kísérletről, illetve az ásatásokból előkerült gabonamagvak azonosítására kereste a választ. Horvát Tünde a kőeszközök tanulmányozásának módszereit, illetve ennek a régészettudományban való hasznos szerepét emelte ki. Költő László a régészeti célú anyagvizsgálatok módszerét ismertette, különös tekintettel a bronzból készült tárgyakra, Gömöri János pedig a „régi vaskohászatról", azaz az iparrégészeti kutatásokról írt. 66 Budapest, Mávaut autóbuszpályaudvar. Belső
