Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
m^TúzEUMi Hírlevélm Fókusz BUDAPEST KOKORO NO ARIKA - Ahol a lélek lakozik Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum 2003. december 18 - 2004. február 8 A Kokoro no Arika - Ahol a lélek lakozik című nagyszabású kortárs japán kiállítás tíz év után először ad áttekintő képet a japán társadalom és művészet jelenlegi állapotáról. A most bemutatkozó tizenegy művész között vannak frissen végzettek és „nagy öregek", akik a legkülönfélébb műfajokban (festészet, fotográfia, építészet, divat, animáció) adnak hangot a társadalom, a hétköznapi élet és a szubkultúra kérdéseinek. A japán Alapítvány 1993-ban mutatta be - ugyancsak a Ludwig Múzeumban - a Láthatatlan természet című válogatást. Az azóta eltelt tíz év nagy változásokat hozott Japán életében: „Japán megfáradt. Japán elvesztette a hitét önmagában. A japánok céltalanul bolyonganak” - így kezdődik a 2001-ben életbe lépett japán kultúra- és művészettámogatási törvény. Az itt látható művészek valamilyen módon mindannyian érintik a japán társadalom jelen problémáit: a gazdasági fejlődés megtorpanását, a közbiztonság megrendülését, az elveszettség érzését, a hagyományos erkölcsi és művészi értékekben megrendült bizalmat. Mindeközben a kiállítás címéül választott kokoro no arika kifejezéssel a szervezők arra kívánnak utalni, hogy a kultúra és a művészet lehet az az eszköz, melyen keresztül a japánok visszanyerhetik elvesztett lelkierejüket. A Bak IKEDA rendezte PiNMeN című számítógépes animáció főszereplői, e szelíd földönkívüliek szegénységük miatt a legkülönbözőbb munkákat vállalják, tekebábukká válnak vagy éppen üdítőitalokat nyújtanak ki automatákból. TSUKIOKAAya egyik műve olyan szoknya, amelynek segítségével a nők megmenekülhetnek az utcán őket fenyegető veszélytől, hiszen egy szempillantás alatt Coca-Cola automatává változhatnak. MIWA Yanagi Nagymamái bemutatják, milyennek képzelik a fiatal nők saját öregkorukat Japán öregedő társadalmában. ELATAKEYAMA Naoya fotósorozata tükrözi a modern nagyvárosok elidegenettségét: képein a sokemeletes úgy ragyognak, mintha semmi közük sem lenne az emberi lényekhez. A külföldön is rendkívül népszerű és sikeres MURAKAMI Takashi festményei a mai „szuper-lapos" japán kultúra ambivalens mivoltára mutatnak rá, ahol mintha nem is létezne magas művészet, csupán csak szubkultúrák sokasága. AMIKAN építészcsoport a „mindennapok formatervezésére" törekszik, a napi élet különböző mozzanataira és lényegük meghatározására koncentrálva; itt egy felfújható mobil házat mutatnak majd be. A minimális eszközökkel dolgozó FUJIMOTO Yukio és TAKAYANAGI Eri installációi, tárgyai a hétköznapi valóságra finoman reflektáló művek. TANAKA Kaki videómunkáiban vég nélkül ismétlődnek mindennapi történések vagy filmjelenetek, ahol a hétköznapi egyszeriben szokatlanná, különössé válik. SUDA Yoshihiro gyönyörű, életszerű virágokat és növényeket készít, melyeket olyan terekben helyez el, ahol a növények vagy virágok jelenléte váratlan, meglepő; MITAMURA Midori személyes visszaemlékezéseken alapuló művei pedig a családi bensőségesség és a boldogság pillanatait idézik, mondván: „A hétköznapi élet minden egyszerű pillanata ragyogóan színes.” Kiállító művészek: Fujimoto Yukio, Hatakeyama Naoya, Bak Ikeda, MIKAN, Mitamura Midori, Murakami Takashi, Suda Yoshihiro, Takayanagi Eri, Tanaka Koki, Tsukioka Aya, Yanagi Miwa. A tárlat Budapestet követően a moszkvai Modern Művészeti Múzeumba utazik tovább. További infomációk: Szipó'cs Krisztina, kurátor tel.: 375 9175, e-mail: szipoecs@ludwigmuseum.hu Szigähy Gabriella, sajtóreferens, tel.: 375 7848,375 9175 Új időszaki kiállítások BUDAPEST Modern magyar művészet Genthon István gyűjteményéből 2003. december 2. - 2004. március 14. Magyar Nemzeti Galéria, C épület, Ili. emeleti időszaki kiállítóterem Genthon István (1903 -1969) a 20. századi magyar művészettörténet-írás egyik legmeghatározóbb egyénisége volt. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum 3
