Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-02-01 / 2. szám
m^úzEUMi Hírlevél j© Grünberger Tamás lámpakészítő kivitelezte az eredeti darabok alapján. Egyéb, nem a zsinagógában található művészeti alkotások Az új imateremben Köbliz Birgit német származású iparművész rogyasztott technikájú üvegablakai kerültek elhelyezésre. Az épület rozsdamentes acél kapuja Seregi György iparművész alkotása. Az új épületszárny lépcsőházában került elhelyezésre Szilárd Klára iparművész ólmozott technikával készült üvegfala. A munka befejezése után a zsinagóga előterébe felkerült a kézmosó falikút és a mártírok emlékét őrző vésett márványtáblák. Az eddig méltatlanul rejtőzködő Páva utcai zsinagóga felújítva teljes pompájában emléket állíthat egy olyan építészeti, képző- és iparművészeti csodákat felvonultató kultúrának, amelyet esztelenül pusztítottak el. Szőke Balázs, a beruházás fórestaurátora A zsinagóga restaurálás után. Szőke Balázs restaurátor felvétele Új időszaki kiállítások BUDAPEST Rudabánya és az emberré válás korai szakasza Magyar Nemzeti Múzeum 2004. február 9. - május 24. Dr. KretzoiMiklós geológus, paleontológus idén tölti be 97. életévét. Keveseknek adatik meg, hogy megérjék ezt a kort - még kevésbé, hogy alkotó munkájuk egyik csúcsát jelentő tudományos közleménnyel ajándékozhatják meg a szakmát. A rudabányai leletek az emberré válás folyamatának, a hominizációnak kiemelkedő jelentőségű dokumentumai. Az első Rudapithecus lelet 1965-ben, az ezt ismertető rövid tudományos közlemények 1969-ben látták meg a napvilágot. Az előzetes közlés és a monográfia megjelenése (2003. 11. 03) között több mint harminc év telt el. A Hominoida leleteket bemutató monográfiáról, az azt méltató Gyenis Gyula antropológus szerint „bizton elmondható, hogy a hominoideá-k evolúciójával foglalkozók »Bibliá«-ja 41
