Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
m^úzEUMi Hírlevél m Új kiadványok Egy könyv Bálint Sándor hagyatékáról Kiad.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2004. „A kötet, melyet kezükben tarthatanak, pontos számot ad arról, hogy milyen értékeket őrzünk Bálint Sándorról múzeumunkban. A tájékozódáshoz az itt szereplő műleírások adnak segítséget” - írja „A legszögedibb szögedi” című kiadvány előszavában Vörös Gabriella megyei múzeumigazgató. A küllemre is megragadó könyvben száznál is több fénykép segítségével ismerhetik meg az olvasók Bálint Sándor életútját, illetve a tudós hagyatékában szereplő tárgyakat, dokumentumokat. A kötet szerkesztője N. Szabó Magdolna szerint „számadatokkal aligha kifejezhető a több szempontból is jelentős tárgy- és dokumentum gyűjtemény valódi értéke, a mennyiségi mutatók mégis sejtetik az anyag monumentalitását. A számtalan jegyzetlap, kutatócédula, átmásolt szakirodalmi szöveg, a gyűjtések, a megjelent publikációk kéziratai több mint százharminc dobozt töltenek meg." If. Lele József tanulmányából megtudhatjuk, hogy a múzeum Bálint Sándor hagyatékában találhatóak azok a levelezések is, amelyek azt a kérdést boncolgatják, hogy lehetséges-e Bálint Sándor boldoggá avatása? Ezekben a dokumentumokban Sándor bácsi egykori tanítványai, kortársai nyilatkoznak a boldoggá avatási eljárást érintően. A levelek eredeti példányai a múzeumban vannak, a másolatok kerültek el a Vatikánba. A könyvben szereplő, Csapody Miklós által írt életrajz megdöbbentő adalékokkal szolgál Bálint Sándor haláláról is. A szegedi tudós 1980. május 2-án, pénteken este háromnegyed nyolc körül Budán sétált - keresztlánya esküvőjére utazott fel a fővárosba. Egy kereszteződésben ütötte el autójával egy - őt személyesen ismerő - 20 esztendős főiskolai hallgató. A kocsi visszapillantó tükre akadt bele Bálint Sándor kabátjába. Temetésének szervezői azt kívánták elérni, hogy mint a város nagy halottját - Móra Ferenchez, Juhász Gyulához hasonlatosan - a múzeum előcsarnokába ravatalozzák fel. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára azonban nem engedélyezte mindezt. A rendszer félt attól, hogy a kommunizmussal szembeni tömegtüntetéssé válhat a kegyeleti esemény. Szeged ennek ellenére rég nem látott akkora temetést, mint Bálint Sándoré volt. Móra Ferenc Múzeum A Közlekedési Múzeum Évkönyve XIII. 2001-2002. Szerk.: Hüttl Pál. Kiad.: Közlekedési Múzeum, Bp., 2003. 414 p. ill. Az évkönyv első részében dr. Katona András részletesen ismerteti a múzeum 2001-2002 közötti időszakának eredményeit. A második részben található írások az intézmény gyűjteményeinek történetéről szólnak. Dr. Molnár Erzsébet A Közlekedési Múzeum üveglemezeinek katalógusa című felsorolásában ezúttal a repüléssel kapcsolatos anyagot gyűjtötte össze. Soltész József összefoglalja a magyar vasúttörténet egyik legmitikusabb témáját, az első hazai vasutakon közlekedett gőzmozdonyok történetét, ezzel kapcsolatos eddigi kutatások eredményét és saját kutatásaival kiegészítve tárgyalja az egyes mozdonyokat. Bálint Sándor írásában emléket állít a magyar autóipar megteremtőjének, Csonka Jánosnak, és bemutatja a Csonka 1909. típusú személyautót, úgyis, mint a hazai autóipar, autóközlekedés megmaradt hungarikáját. A múzeum archívum gyűjteményét képező Műszaki Rajztár-ból ezúttal Hajózási Műszaki Rajztárról és a Vasúti Rajztár gyűjteményéről, a dokumentáció mennyiségéről, rendezéséről és feldolgozásáról kapunk áttekintést. A térképgyűjtemény bemutatásakor megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik maga a térkép a közlekedéstudományhoz és a különböző közlekedési ágazatokhoz. A második részben közlekedéstörténeti és módszertani tanulmányokat találunk. Bálint Sándor a Magyar Teherfuvarozók Országos Központi Szövetkezetének történetéről, Szeibert János pedig az óbudai és angyalföldi hajógyárakról ír. Adatokkal és adalékokkal szolgál Szabó László a tiszai átkelők- és a magyarországi közutak történetéhez, dr. Krámli Mihály az osztrákmagyar kereskedelmi hajózás múltját követte nyomon. Megemlékezést olvashatunk Endrész Györgyről, aki az első magyar óceánrepülő pilóta volt, valamint a Wright testvérekről és munkásságukról. Hídvégi János bemutatja a Közlekedési Múzeum 7-9. osztály, IV. helyezett Mór Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskola, 7.c tanár: Pánczél Anna 307
