Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-10-01 / 10. szám
m^úzEUMi Hírlevél m lentős céget, hogy a Szépművészeti Múzeum támogatása - azzal, hogy ez a támogatói gesztus imázsuk részévé válik - a piacon is értékarányos ellentételezést hozhat számukra. Másfelől szeretném meggyőzni a magyar nagyvállalkozókat, hogy az ország legnagyobb nemzetközi presztízsű közgyűjteményének támogatásával a legnemesebb polgári hagyományokat követve válhatnak a nemzeti emlékezet részévé. 7-9. osztály, I. helyezett (megosztva) Tengelic ÁMK Általános Iskola, 8. o. tanárok: Tóthné Csapó Sára Vetró Katalin, Hunyadi István > M. E. Kiket akar megszólítani a leendő kiállításokkal? > B. L. A múzeumnak minden egyes kiállításával újra és újra meg kell nyernie a közönségét, s egyben folyamatosan bővíteni is annak körét. Egy kiállítás kurátorának a kollégákkal - a látványtervezőtől a múzeumpedagógusig - együttműködve nemcsak saját szakmai referenciaközege, de a látogató szemével is kell látnia. Ráadásul a látogató „többszemű'', nem homogén tömeg, az átlagos képzettségűektől, vagy éppen gyerekektől a szakértő múzeumrajongókig tart - s ez utóbbiak vannak kevesebben. Néhány évtizeddel ezelőtt még szerte a világon a múzeumi szakma a saját kánonja alapján, majdhogynem saját magának rendezte a kiállításokat. De legalábbis egy olyan fajta ideál-tipikus látogatónak, aki leginkább csak a muzeológusok fejében létezett. A „mennyire fogadja el a szakma" kérdése jóval fontosabb volt, mint a „hogyan fogadja be a látogató". Az utóbbi két-három évtized nemzetközi múzeumi forradalma elsősorban épp ezen változtatott. Meggyőződésem szerint a múzeum legfőbb feladata, hogy a gyűjteményében lévő - vagy nem feltétlenül a saját gyűjteményéből származó, de ott kiállított - múzeumi tárgyat, s az ehhez kapcsolódó tudást és élményt generációról generációra átadja az embereknek. Ezt a feladatát pedig csak akkor láthatja el, ha tudja, hogyan fogadja be mindezt a látogató. A múzeum valamennyi részfunkciója - a gyűjtemény őrzése, bővítése, kutatása, kiállítása - végül is ennek a civilizatórikus feladatnak van alárendelve. A múzeum a társadalom emlékezetének egyik legfontosabb intézménye, s ha ezt az emlékezetet élőnek akarjuk megtartani, akkor beszélnünk kell azt a folyamatosan változó nyelvet, amin keresztül mindez eljut az emberekhez. > M. E. Melyek azok a pontok, amelyekre támaszkodni kíván a Szépművészeti Múzeum meglévő struktúrájából és koncepciójából? > B. L. Kinevezésem hatályba lépéséig, december elsejéig még van annyi időm, hogy kellően részletezett tudást szerezzek arról, hogy milyen a múzeum jelenlegi helyzete és kapacitása. Egy biztos, hogy a Szépművészeti Múzeum szakembergárdája a maga területén a legnívósabb csapat. Ez nem kérdés. Az azonban igen, hogy megfelelő körülmények között, megfelelő szerkezetben és célrendszerben dolgozik-e ez a szakembergárda. Ezzel összefüggésben az épületrekonstrukció folyamatát is át kell gondolni. Ne feledjük, hogy a 19. században épült múzeumépületekbe számos olyan funkciót nem terveztek be, amely ma már elemi elvárás a jelentős múzeumok iránt. A múzeum rekonstrukciója során az a célom, hogy ezekre is megoldást találjunk. Vannak olyan tevékenységek, amelyeknek a meglévő épületben nem lehet megfelelő helyet találni, ezért új tereket kell létrehoznunk. > M. E. Olvasva a pályázatát, azon gondolkodtam, hogy hol képzelhető mindez el a Hősök terén? > B. L. Csak a térszint alá mehetünk, hiszen itt gyakorlatilag nincs üres, beépíthető telekrész. A pályázatban csak utaltam arra, hogy kell valami invenciózus megoldás - magántőke bevonásával - a bővítésre. Látok lehetőséget arra, hogy ez az elkövetkezendő két-három évben meg is valósuljon, helyet adva egy új, klímatizált időszaki kiállítótérnek, előadótermeknek, gyermekfoglalkoztatóknak, korszerű múzeumi boltnak, étteremnek. Ez az új múzeumi tér a jelenleginél sokkal több látogatót hozhat be, s fogadhat kultúrált módon a Hősök tere és a Városliget évi többmilliós turistaforgatagából. A rekonstrukció során legkésőbb 2010-ig meg kell teremtenünk egy igazán korszerű múzeumot. Ugyanakkor ennek a majdani múzeumi működésnek részletes ideáját egy intézményfejlesztési terv formájában már 2005 nyaráig el kell készítenünk, hogy ennek megfelelően valósulhassanak meg a százéves épület teljes rekonstrukciójának ezután következő lépései. > M. E. Mikor beszélgethetünk ismét a Szépművészeti Múzeumról? > B. L. Nagyon kézenfekvő időpont 2006, a megnyitás századik évfordulója. 2006 végén, azt gondolom, nagyon sok eredményről lehet és kell is majd beszámolnunk. > M. E. Köszönöm szépen! 302
