Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
tm^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLi© nagy olasz tibetológus, Giuseppe Tucrí által leírt rendszert veszi alapul az általa leírt fogadalmi képek sorozataihoz, amelyeknek az eredete, használata számos további kérdést is felvet. Kelényi Béla a szerencse kultuszáról írott három fejezetben a már közismert „szerencsés jelképek''-en kívül az alapvető asztrológiai jelképrendszert és az imazászló kultuszát elemzi különböző tibeti szövegek alapján. VinkovicsJudité.lőször a népi vallásosság mongóliai vonatkozásait foglalja össze, majd bemutatja a legfontosabb védelmező istenségek ábrázolásait, melyek közül az ősi tibeti „személyes védőistenségek” a késői mongol buddhizmus panteonjában is fontos helyet kaptak. Külön írásban tárgyalja az amulettek és az amulett-tartók különböző fajtáit, s az amulettek létrehozásának technikáját. Sárközi Alice, aki korábban már jelentős tanulmányokat tett közzé a Magyarországon található fanyomatos pokolábrázolásokról, most a fent említett, egyedülálló festett képeskönyvet mutatja be, mint az előbbiek egy lehetséges változatát. Végül Gelle Zsóka nóvumnak számító tanulmánya mani lámák világába enged bepillantást; a szerző következetes terepmunka révén számos interjút készített e hagyomány utolsó képviselőivel, sőt, olyan képtípusokat is bemutat, amelyeket eddig nem közöltek a szakirodalomban. A kötet fejezeteinek szövegében mindenütt a tibeti szavak ejtett alakját használták (a fontosabb helyeken, illetve az idézeteknél lábjegyzetekben az írott alakot is megadták), kivéve Orosz Gergely tanulmányát, ahol az ótibeti vonatkozások miatt meghagyták az írott alakot. A kiadványsorozat kettős célt szolgált: egyrészt hogy bevezesse a magyar közönséget a buddhista művészet megfelelő ágába, másrészt, hogy a magyar és a külföldi közönség számára publikálja a múzeum rejtett kincseit. Az egyes tanulmányok szerzői a múzeum munkatársain kívül a legjobb magyar szakemberek. Közlekedés a Kárpát-medencében Újabb kutatási eredmények. Szerk.: Frisnyák Zsuzsa Kiad.: Közlekedési Múzeum, Bp„ 2003. 198 p. ill. A Közlekedési Múzeum a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedéstörténeti Szakosztályával közösen hosszú évek óta rendez olyan tudományos konferenciákat, amelyeken a legújabb közlekedéstörténeti kutatások eredményeiről számolnak be a kutatók. A 2002-ben megrendezett közlekedéstörténeti konferencia témaválasztásai meglehetősen szerteágazók, tagoltak, híven mutatják be az elmúlt évek tudományos kutatásainak eredményeit. Az előadások részben időrendi, részben tematikai csoportosítása azt is lehetővé tette, hogy kezdő kutatók is szóhoz juthattak. Hálás téma volt az utazás körülményeinek bemutatása és a térképtan, amelyhez a konferencia kiemelten igényes előadásai kapcsolódnak. Szóltak a világ első kereskedelmi térképéről, utakról, hidakról Mikoviny Sámuel térképein, utakról és hadiutakról a napóleoni háborúk idején a Dél-Dunántúlon. A tradicionális közlekedéssel foglalkozó előadások maguk is tradicionálisak, vagy egy tájegység járműkultúráját mutatják be, vagy egy jellegzetes műtárgy tökéletes bemutatásával emelkednek ki a maguk területén. Olvashatunk itt az Észak-Dunántúl paraszti járműkultúrájáról, a magyar iparstatisztika kialakulásának idején készült címtárakról, a 19. századi közútijármű-számlálások forráselemzési kérdéseiről, a magyar nyereg eddigi kutatási eredményeiről, valamint a kerékről, mint a legősibb tárgyak és szimbólumok egyikéről az emberiség történetében. Ami valóban új és a korábbi szakirodalomban kevéssé ismert adatokat összegez, az a statisztikai adatbázisok felkutatásának eredménye. A gazdasági kérdéseket feldolgozó fejezet a hosszú távú kutatási témák aktuális eredményeit teszi közzé. A közlekedéstörténeti stúdiumok (a fiumei kikötő szerepe a dualizmuskori Magyarország gazdasági életében, ugyanebben a korszakban a vidéki közúti vasutak és az urbanizáció vizsgálata) hadtörténeti kutatásokkal (az Osztrák-Magyar Monarchia hadiflottájának expedíciói, új típusú csatahajók) egészültek ki. A közlekedés nagyjainak életművét bemutató sorozatban a kutatók mai igényeket kifejező, de aktuálpolitikai vonatkozásokkal kevésbé kapcsolatba hozható életművek feldolgozására vállalkoztak. Szó kerül a két világháború közötti közlekedésről és idegenforgalomról, Gerő Ernő szerepéről a közlekedés újjáépítésében és az idegenforgalom újraindításának nehézségeiről 1945-től a Rákosi-rendszer kezdetéig. Múzeumi kutatások Csongrád megyében 2002 Szerk.: Erdélyi Péter és Szűcs Judit. Kiad.: Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2003. 223 p. ill. A kötet a Móra Ferenc Múzeumban 2002. november 25-27-én tartott tudományos ülésszakon elhangzott régészeti, helytörténeti és néprajzi előadásokat tartalmazza. Ozsváth Gábor Dániel kutatásai középpontjában a hagyományos malmok álltak. A kutatott témát - régészeti malomleletek feldolgozása - igyekezett történelmi, régészeti összefüggésbe helyezni. Vörös 30
