Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
©Múzeumi J^írlevélj© Gabriella a római-barbár kapcsolatokat kutatta a madarasi (Bács-Kiskun megye) temető leleteinek tükrében. Kürti Béla - Az avarok szekere című- dolgozatában egy olyan avar kori eszköz rekonstrukciójára tett kísérletet, amelynek tudomása szerint régészeti nyoma mindezidáig nem bukkant elő, történeti forrásokban történt említése bizonyossá teszi egykorú használatát. Törőcsik István Szeged belvárosában zajlott régészeti feltárás során előkerült római leletek hitelesítéséről, illetve a korszakra vonatkozó újabb adatok gyűjtéséről számolt be. Mind a középkor, mind az újkor folyamán elterjedt irattípus volt a határjáró oklevél. BedeAdám és Szarka József egy középkori, Fábiánsebestyénhez tartozó Rekettyés rét 1523-as határjárásának leírását elemezték. Fari Irén válogatást mutatott be a Csongrád megyei múzeumok régészeti osztályának tárgyaiból. Kiindulópontnak azt vette, hogy a felnőttek tárgyi világát utánzó használati és munkaeszközök kicsinyített változatai nagy valószínűséggel gyermekjátéknak tekinthetők. A helytörténettel foglalkozó előadások szólnak három, a közelmúltban visszakerült 19. századi, kéziratos Szeged térképről, Klebelsberg Kúnó szentesi emlékeiről, a csongrádi, 1929-es képviselő-testületi választásokról és három makói orvos szerepéről a Horthy-korszakban. Halmágyi Pál, Nagy Zoltán, Csanád vármegye első demokratikus főispánjának az életútját követte nyomon. Medgyesi Konstantin a rendszerváltozás utáni Makó politikai, társadalmi, gazdasági viszonyairól folytatott interjús kutatásaiból ezúttal két egykori tanácselnökkel készült beszélgetését teszi közzé. bele József írásában néprajzos életútját ismerhetjük meg, melynek alakulásában kiemelkedő szerep jutott tanítójának, Bálint Sándornak. A szerző egyben beszámolt Bálint Sándor hagyatékának gondozásával és feldolgozásával kapcsolatos munkájáról is. Mód László a fekete kerámia központjáról, Szentesről és az ott tevékenykedő korsósok életviteléről adott képet. Marbs Gyöngyi Makó karácsonyi szokásait gyűjtötte össze, Klamár Zoltán esettanulmányában pedig az írott formában rögzült nyelvhasználati szokásokat vizsgálta a szerémségi Maradék falu református temetőjében lévő sírfeliratok tükrében. Fodor Ferenc a Romániában élő lipovánok sorsát 1724-től napjainkig kutatta. A rendkívül eltérő körülmények között élő emberek a történelmük folyamán kiválóan alkalmazkodtak, vallásuk összetartó ereje átmentette kultúrájukat a legnehezebb időszakon is. Végül Szatmári Sándor a muszlin világból jól ismert körülmetélési ünnepség dobrudzsai tatár változatáról közölt néhány adatot. Langó Péter - Türk Attila: Honfoglalás kori női sír Szentes Derekegyházi oldal határrészéből Kiad.: Koszta József Múzeum, Szentes, 2003. 19 p. ill. 1940-ben Szentes város délkeleti, Derekegyházi oldal nevű határrészében, a Kórógy-ér volt árteréből kiemelkedő kis háton BerényiBenjámin tanyatulajdonos sárgaföld kitermelése közben honfoglalás kori temető két sírját bolygatta meg. A leletbejelentés nyomán a helyszínre érkező Csallány Gábor újabb két sírt tárt fel. A sírokból kiemelkedően gazdag leletanyag került elő, főként női viselet pompás ékszerei. A honfoglalás kori temetők szerkezetét ismerve, a régészek már évtizedek óta feltételezték, hogy a derekegyházi temető még további sírokat rejt. A Berényitanya elbontása után azonban nagyon kevés támpont maradt a temetők helyének pontos meghatározására, így a további kutatás elmaradt. Egészen 2002 nyaráig, amikor a budapesti és a szegedi régészek összefogásával hitelesítő ásatás indult a lelőhely teljes feltárására. A kötetben történeti visszatekintést olvashatunk a magyarok honfoglalásáról, a honfoglaláskor emlékeiről és kutatásáról Szentes környékén. Megemlékeznek a szerzők a Szentes környéki honfoglalás kori temetők többségének szakszerű feltárásáról, köztük a derekegyházi sírokról, melyek kutatása Csallány Gábor egykori múzeumigazgató nevéhez fűződnek. Végül megtalálhatjuk a derekegyházi temető ásatásai során előkerült tárgyak részletes leírását. Magyar Iparművészet 2003/3. A folyóirat „Kiállítások-műhelyek" rovata a néprajzi bemutatókkal indul. Szó kerül a Néprajzi Múzeum „Ősfoglalkozási képek" című bemutatójáról, melyen a képek részben felidézik az egykor ismertté vált, a tudományosan hitelesnek tartott népéleti jeleneteket, építményeket és tárgyakat. A tárlat nemcsak témájában, hanem műfajában is a néprajztudomány és a képzőművészet határán fogalmazódik meg, éppen ezért hiánypótló. Batthyány Strattmann László köpcsényi (ma Kittsee) családi kastélyában a Néprajzi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum történeti képcsarnoka és Magyar Nemzeti Galéria grafikai gyűjteményének kölcsönzésével „Cifraszűr- Hétköznapi viseletből nemzeti szimbólum" kiállítást láthatták az érdeklődők. Szó kerül a Népművészeti Műhelygalériák létrejöttének kezdeményezőjéről, a most húszéves fennállását ünneplő Népművészeti Egyesületek Szövetségéről. 31
