Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
©I^TÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© feltétlenül érdemes felkeresnie az immáron állandó nyitva tartással rendelkező, a helyi önkormányzat által fenntartott helytörténeti-néprajzi gyűjteményt, amely Nagymágocs múltjáról, a lakosság egykori életmódjáról kísérel meg átfogó képet adni. A település Csongrád megyében, Szentes és Orosháza között, a Mágocs-ér mellett terül el. A falu történetében jelentős szerepet játszott a Károlyi család, amely 1722-től birtokolta Mágocs pusztát. 1827-ben Károlyi István, Károlyi Lajos és Károlyi György között felosztották a családi birtokokat. A derekegyházi pusztát (ahová ekkor Mágocs tartozott) kétfelé hasították, Belső-Derekegyház Károlyi Istvánnak, Külső-Derekegyház pedig Károlyi Lajosnak jutott. A birtok szétosztását követően a derekegyházi gulyát felszámolták, az 1830-as évek közepén elkezdődött az uradalmi majorok kiépítése, fejlesztése, ami Klauzál Imre és utódja, Szendrey Ignác jószágigazgatók nevéhez fűződik. Tevékenységük eredményeként az uradalom országos hírű mintagazdasággá vált, amely Mágocson kívül magában foglalta a környező lajosszállási, lajostanyai, zoltántéri és árpádhalmi gazdaságokat. A XIX. század második felében készültek el azok a napjainkban is impozáns épületek, amelyek a településjeles építészeti emlékei közé tartoznak. Többségüket, mint például a központi magtárat, a számtartói lakot vagy pedig az uradalmi irodaházat Ybl Miklós tervezte. Károlyi Alajos 1883-ban templomot emeltetett a településen, ami Bacho Viktor szegedi műépítész tervei alapján készült el. 1896/97-ben épült fel a falu legszebb építménye, az eklektikus-neobarokk stílusú kastély, amelynek tervezője feltehetőleg egy magyar származású osztrák építész lehetett. Az U alaprajzú emeletes építményben 77 helyiség található. A kastély 40 hektáros parkjában számos növényritkaságot fedezhet fel a látogató. A jobb szárny végénél helyezkedik el a télikert, tetején terrasszal, a 10 hektáros tó partján pihenő található. A főhomlokzattal szemben elhelyezkedő diszkót szoborcsoportja a Szabin nők elrablását, az udvari szökőkút szobra pedig egy kisfiút ábrázol. AII. világháború alatt a Károlyi család elhagyta otthonát, 1944 nyarán a kastélyban hadikórházat rendeztek be. A megmaradt festményeket, bútorokat az állam 1945-ben lefoglaltatta, az épület 1954 óta szociális otthonként működik. Nagymágocson az elmúlt évtizedek alatt több kísérlet is történt a település múltját bemutató helytörténeti gyűjtemény és az összegyűjtött tárgyi emlékekből rendezett állandó kiállítás létrehozására. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hathatós anyagi támogatásával a helyi önkormányzat felújította az 1848/49-ben épült, a rendszerváltást követően polgármesteri hivatalként funkcionáló uradalmi irodaházat, amelyben turistaszállót és a tárlat számára alkalmas helyiségeket alakítottak ki. Külön érdekesség, hogy a házasságkötő terem is az épületben található, ami azt jelenti, hogy a násznép a folyosón vonul keresztül. Az Ybl Miklós tervei alapján 1848/49-ben készült uradalmi irodaházban berendezett kiállítás szerkezeti egységeit alapvetően meghatározta az önkormányzat által rendelkezésünkre bocsátott tér, amely három részre tagolódik. A folyosón két téma köré csoportosítottuk a bemutatásra szánt anyagot, amely a település építészeti emlékeinek, illetve Felicián atya (NeubauerJózsefi életútjának kíván emléket állítani. A kiállítást a falon elhelyezett alcímeken kívül különböző színű kartonpapírokkal igyekeztünk jelölni, éppen ezért az egyes tematikai egységek szemléletesebben elkülönülnek egymástól. A település műemlék és műemlékjellegű építményeinek (kastély, uradalmi irodaház, plébánia, központi magtár, majorsági épületek, katolikus, evangélikus templomok) jellegzetességeit, építéstörténetét fekete-fehér fotók, dokumentummásolatok segítségével ismerheti meg a látogató. A folyosónak ezen a részén egyetlenegy, posztamensen elhelyezett tárgyat, mégpedig egy 1875-ben, carrarai márványból készített szoborfej-töredéket állítottunk Nagycenk Védett élő örökségünk KÖH Galéria 261
