Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)

2004-09-01 / 9. szám

©i^ÚZEUMI J^ÍRLEVÉLJ© ki, ami a kastélyparkban, a kerti pihenő alatt álló, fiút ábrázoló műalkotás része volt. Felicián atya életművé­nek azért szenteltünk külön tematikai egységet, mivel a faluban több évtizedig tevékenykedő kapucinus szerzetes kiemelkedő szerepet játszott a település kul­turális életében. 1943. július 27-én, gróf Károlyi Imre temetése napján érkezett Nagymágocsra. Egyházi feladatai mellett jelentékeny szerepet vállalt az iljúság tanításában: bekapcsolódott a KALÁSZ és a KÁLÓT mozgalomba, valamint az árpádtelepi Katolikus Kör munkájába. 1944. október 6-án elhagyta Mágocsot, 1946-ben került vissza. Neubauer József vezetésével és irányításával Nagymágocson több színművet is bemutattak, amelyeknek az volt az érdekessége, hogy a grófi család és a cselédek gyermekei együtt szerepel­tek az előadásokon. A faluban rendszeresen szervezett bélyeggyűjtő szakköröket, de az eszperantó nyelv iránt is érdeklődést mutatott. Felicián atyát leginkább a régészet érdekelte, számtalan leletbejelentés fűződik Nagycenk a nevéhez. Terjedelmes, mind a mai napig feldolgo-Védett élő örökségünk zat[an hagyatékából csupán csak ízelítőt próbáltunk KÖH Galéria adni, ami elsősorban Neubauer József cserkészen és színjátszó tevékenységének tárgyaiba, kellékeibe nyújt bepillantást. Az utca felőli terem Nagymágocs történetét kíséri végig az Árpád-kortól egészen az 1990-es évek elejéig. írásos források hiányában az Árpád-házi ural­kodók évszázadait régészeti emlékek, nevezetesen a bojtártelki ásatásból származó téglák, valamint a Felicián atya hagyatékából válogatott cseréptö­redékek illusztrálják. A XVI. és a XVII. századról elmondható, hogy forrásokban már sokkal bőveb­bek, éppen ezért ennek az időszaknak a történéseit is alaposabban tudtuk bemutatni. A török hódítás idején elnéptelenedett falu határát a hódmezővásár­helyiek használták, majd a Károlyiak tulajdonába került a puszta, 1722-től tehát Nagymágocs törté­nete szorosan összefonódott a Károlyi családdal. A magyar történelemben több alkalommal is meghatá­rozó szerepet játszó arisztokrata famíliáról külön is igyekeztünk megemlékezni, mégpedig úgy, hogy az Eble Gábor könyvében található családfa felnagyított változatát helyeztük el a falon, amelyen mindenki végig tudja kísérni az egyes generációkat. A birtokos család tevékenységéhez fűződik az uradalmi majorok kiépítése, valamint a település önállóvá válása, ami 1871-ben következett be. A Nagymágocs történetét bemutató tárlat talán egyik legérdekesebb része az uradalmi gazdálkodás ágazatait sorra vevő egység, amely azt kívánja a látogató számára megjeleníteni, hogy a XIX. század közepétől egészen a második világháború végéig milyen korszerű mezőgazdasági termelés folyt a nagybirtokon. A XX. század tör­ténéseit a tsz időszakról készített tabló zárja, ami megpróbálja megörökíteni e korszak sajátosságait. A külön teremben elhelyezett, az „Ünnepnapok, hétköznapok” címet viselő tematikai egység tulaj­donképpen az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó, igen gazdagnak mondható szokásvilágon keresztül próbálja meg bemutatni a település paraszti gazdál­kodóinak és az uradalomban szolgálatot teljesítő cselédeknek az egykori életvitelét. A születés és az elmúlás képeivel, tárgyi hagyatékával mintegy keret­be foglalt tárlat az iskolás évek és a házasság bemuta­tását követően egy lakóház helyiségeibe, végül pedig az udvarra vezeti jelképesen a látogatót. A kiállított tárgyi emlékek gyűjtése 2002 nyarán kezdődött a Sze­gedi Tudományegyetem néprajzszakos hallgatóinak a közreműködésével, majd a módszeres gyűjtő- és kutatómunka a 2003-as évben is folytatódott a kiál­lítás megnyitásáig. Mód László 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom