Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
m^úzEUMi H írlevél J© t létrehozott kiállító tér alapvetően új vonásokkal gazdagítja az épület szerepkörét, amely ezentúl nemcsak az istentiszteletek helyszínéül szolgál, hanem kiállító helyként, információs-turisztikai központként funkcionál, sőt kulturális, művészeti rendezvények megrendezésére is lehetőség nyílik az ódon falak között. A tárlat összeállítása során próbáltunk hangsúlyt fektetni arra, hogy megemlékezzünk azokról a személyekről is, akik saját életükben jelentős szerepet vállaltak a helyi hitéletben, napjainkra azonban munkásságuk lassan-lassan a feledés homályába vész. A rendelkezésre álló tér adta lehetőségeket kihasználva a bemutatandó anyagot négy nagy tematikai egységre osztottuk, amelyek a szentesi református egyház történetének szinte teljes egészét átfogják. A gyülekezet múltját, az építészeti emlékeket, a felekezeti oktatást, valamint a népi vallásosságot bemutató tárlókat a feliratok mellett a református egyházművészetből jól ismert szimbólumok (pálma, nyolcágú csillag, nyitott könyv, kehely) jelzik. A gyülekezettörténeti egység a reformáció európai, magyarországi és szentesi meghonosodásának bemutatásával indul, majd kronologikus módon a város hitéletében jelentékeny szerepet játszó református lelkészek (Gál István, Kiss Bálint, Dobosy Mihály, Szalai István, Futó Zoltán, Böszörményi Jenő, Gilicze Antal, Gilicze László) életútjával ismerteti meg a látogatót. A nyolcágú csillag által jelzett rész a református egyházhoz kapcsolódó épületeket veszi sorra, a Kossuth téri és a felsőpárti templomon kívül megismerkedhetünk a parókiák, a református bérház, valamint a Kiss Bálintról elnevezett egyházi általános iskola építéstörténetével. Az oktatást bemutató vitrinek elsősorban az elemi és a középiskolai tanításnak, valamint a református iskolákban tanító, a város történetében meghatározó szerepet betöltő személyeknek állítanak emléket. Az utolsó, egyben a kiállítást lezáró tematikai egység a mindennapok vallásossága mellett az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó igen gazdag tárgyi világot jeleníti meg. Az imakönyveken, bibliai idézeteken, keresztelő tálon és kancsón kívül konfirmációs emléklapokat és fényképeket, menyasszonyi ládát, valamint három fejfát láthatunk, amelyek látványosan szemléltetik a vitrinekben olvasható szövegeket. Úgy gondolom, hogy a kiállítás kapcsán feltétlenül szólnunk kell azokról a kegytárgyakról is, amelyek különös értéket képviselnek, hiszen többségük a XVIII-XIX. században készült, ékes bizonyítékai a szentesi református hívek adományozó kedvének. A református egyházban az úrvacsorái kelyhek mellett nagyobb méretű, ónkannákat is használtak, amelyek az úrasztali felszerelések nélkülözhetetlen elemei közé tartoztak. Az egyháztörténeti tárlaton két 1753-ban, és egy 1836-ban készített kannát láthatunk, a XVIII. századiakat magánszemélyek, a XIX. századit pedig a szentesi ács és molnár céh adományozta az egyháznak. A úrasztalának lefedésére szolgáló térítők közül kiemelkedik az a fehér vászonból készített darab, amelyet arany fémszálas, lapos öltésű hímzés díszíti. A bemutatott tárgyakon kívül említést érdemel még egy úrasztali pohár, amely 1774-ből származik. Az egyháztörténeti állandó kiállítás megtekintése mellett a látogatók az információs pulton elhelyezett számítógép segítségével megismerkedhetnek a város történetéről, kulturális értékeiről készített anyagokkal is, amelyek további ismereteket közvetíthetnek. Az internet hozzáférhetőség biztosítása révén pedig az aktuális programokról, a régió turisztikai látványosságairól is értesülhetnek mindazok, akik felkeresik a szentesi református nagytemplomot. Mód László NAGYMÁGOCS „Nagymágocs Anno" - Helytörténeti-néprajzi gyűjtemény az uradalmi irodaházban A településre látogatónak a jeles építészeti emlékek, elsősorban a Károlyi kastély megtekintésén mellett 260 Fertőd Védett élő örökségünk KÖH Galéria
