Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-09-01 / 9. szám
m^TúZEUMi Hírlevél legfőbb történeti állomásait, legféltettebb néprajzi értékeit. A kiállítás megkísérli bemutatni az itt élő magyarság, és a majdan szervezetten betelepített népesség (szerbek, románok, szlovákok, németek és etnikai diaszpórát alkotó romák) együttélésének évszázadai alatt kialakult sajátos népi kultúrát, mely a török kort követő népesség kontinuitás, a spontán és szervezett betelepítési hullámok gazdasági, politikai következményeként jött létre. A kiállítás struktúrája szimbolikus elemekkel tarkítva próbálja az etnokulturális folyamatokat, összefüggéseket tárgyalni. A kiállításon látható hat nyitott ablak a magyarság és az öt nemzetiség tárgyi kultúráját bemutató egységet jelképezi, Békés megye nyitottságát, befogadó készségét példázza. A kiállítás három egysége (Békés megye családjai, Békés megye kerámiája, A piac) az itt élő magyarság és nemzetiségek tárgyi sokszínűségét tárgyalja az egymás iránti tolerancia jegyében, továbbá megkísérli megvilágítani az itt élőkben kialakult identitástudatot is. A kiállítás nem csupán tény és adatközlő szerepre vállalkozik, hanem a múlt bemutatása mellett felhívja a figyelmet a küszöbön álló gazdasági, szociális és politikai folyamatok okán felmerülő változások ellensúlyozására, és az értékmegőrzésre. Ando György SZENTES „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" Fejezetek a szentesi reformátusság múltjából Egyháztörténeti állandó kiállítás a református nagytemplomban A város központjában, a Kossuth téren álló református nagytemplom impozáns méreteivel csodálatra készteti a látogatót. Az 1820-as évek közepére végleges formáját elnyerő építmény a legnagyobb magyarországi református templomok közé tartozik, a 40 métert meghaladó tornya klasszicista, többi része késő barokk stílusú. Az épület északi oldalán a főbejárati részre is átforduló kétszintes karzat helyezkedik el. Az aszimmetrikus tér befedését nagyméretű, hevederívekkel tagolt, a karzat fölött pedig kisebb csehsüveg boltozatsorral oldották meg. 1827-ben húzták fel a harangokat az új toronyba, melynek óráját a budai Rauschmann órásmester készítette el 1828-ban. Ilyen horizontális szerkezetű óra abban az időben csak József nádor alcsúti kastélyának tornyában működött. A falak mozgásának megállítására 1891-ben a templom déli oldalán támpilléreket építettek, de az épület falainak repedését ez sem állította meg, 1982-ben a torony melletti boltív leszakadt. Mindezek szükségessé tették az alapos talajmechanikai és statikai vizsgálatok elvégzését, illetve ezek alapján a végleges megerősítést és felújítást. 2004. július 2-án, pénteken különös élményben lehetett része azoknak, akik ellátogattak a szentesi református nagytemplomba és részt vettek az ünnepi istentiszteleten, melynek keretében a központi gyülekezet hálát adott az elvégzett felújítási munkákért. A tetőszerkezet hátsó, kontyolt részének teljes cseréje és acélgerendákkal történő rögzítése, a galéria kialakítása, valamint az épület statikai megerősítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési célelőirányzatának támogatásával valósulhatott meg. A felújítási munkálatokon kívül a karzat második emeletén, azaz a galérián a szentesi református egyház történetét bemutató állandó kiállítás nyílt, amely a helyi gyülekezetek múltját szinte teljes egészében megkísérli átfogni. A szakrális térben Mór Védett élő örökségünk KÖH Galéria 259
