Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
©k^ÚZEUMI J/^ÍRLEVÉLJ© Madarassy Orsolya, Németh Margit, Póczy Klára, Szirmai Krisztina, Szu Annamária, Topái Judit, Zsidi Paula. Tanulmányok Budapest múltjából XXXI. Szerk.: Holló Szilvia Andrea. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2003. 478 p. ill. (Budapest Vérostörténeti Monográfiái XL.) Az első fejezet írásai a középkori városnegyed, a Szent György tér történetének témakörét ölelik fel. Végh András tanulmányának tárgya a mai Szent György tér nevet viselő terület és azt övező épületek középkori története. A szerző a rendelkezésre álló történeti és régészeti források felhasználásával bemutatja a mai Dísz tér és a Szép Ilonka-kút közötti terület létrejöttének körülményeit, fejlődését a középkorban. Magyar Károly a budavári Szent György tér és környékének kiépülését, annak történeti vázlatát adja 1526-tól napjainkig. Basics Beatrix a Szent György tér képzőművészeti ábrázolásait tekintette át. Az ábrázolások két nagy csoportja a különböző terjedelmű útikönyvekben megjelent illusztrációkból, valamint az önálló műalkotásokból kerültek ki. Farbaky Péter a Szent György tér főbb épületeinek (Sándor-palota, a Teleki-palota és az udvari istálló) változásait követte nyomon, és itt láthatjuk a helyszínrajzok, térképek segítségével a tér topográfiai változásait. A második fejezetben (Régészeti és restaurálási előzetes jelentések) a térségben végzett ásatási munkák beszámolóittaláljuk.Előzetesjelentést olvashatunk a Szent György utca 4-10. számú telkeken, a Dísz tér 17. sz. alatt, a Szent Zsigmond-templom és környékén végzett ásatási munkákról, valamint, az ásatások során előkerült ferences kolostor épületéről a török korban. A Szent György tér ásatásain olyan leletek is előkerültek, amelyek a gyakorlott restaurátort is új feladatok elé állították. Ilyen volt az a török kori amulett is, amelynek restaurálásáról B. Perjés Judit és B. Kozocsa Ildikó számol be. A harmadik fejezetben (Várostörténeti tanulmányok) Szilárdjy Zoltán a budavári klarisszák hagyatékából ránk maradt képző- és iparművészeti emlékekből két oltárképet és egy unikális olajfestményt mutat be. Horváth J. András a főváros történetének 1867 és 1873 közötti jobb parti várospolitikájának legjelentősebb, további meghatározó vonásait szerette volna megrajzolni. Választ keresett arra, hogy miként fogták fel saját helyzetüket a budai városatyák a „kisvárosi fővárosban”, melyek voltak a várospolitika főbb törekvései és megnyilvánulási formái a városi önkormányzatok helyreállítása (1867), valamint az új „nemzeti metropolisz" szervezeti alapjainak lerakása közötti fontos időszakban. 1873 kivételes jelentőségű a város életében. A közigazgatási tekintetben egymástól elkülönülő három város, Pest, Buda és Óbuda egyesülésével Budapest nagyvárossá nőtte ki magát. Gyáni Gábor végigvezeti az olvasót a „nagyváros teremtés grandiózus munkáján", a nagyszabású építkezéseken, a gazdasági, társadalmi, politikai változásokon. írás Katalin színháztörténeti tanulmányában a 20-as évektől a Il.világháború kitöréséig követte nyomon, Budapesten, a színházi részvénytársaság megalakulását és működését, különös tekintettel a Terézkörúti Színpad működésére. Végül Sántháné Antal Sára és Kiss Bori által összeállított várostörténeti bibliográfia az 1997-1998- ban megjelent, fővárosra vonatkozó fontosabb művekből: tanulmányokból, cikkekből ad áttekintést. K. Végh Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum az alapítástól az ezredfordulóig Szerk.: Bodó Sándor. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp., 2003. 240 p. ill. (Monumenta Historica Budapestinensia XI.) К. Végh Katalin munkájában bemutatja a legnagyobb önkormányzati múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum alapítását, történetét és működését a 115 éves fennállása alatt. A BTM történetét az események időrendjében mutatja be, elkerülve így az események ismétlését, ugyanakkor biztosítva a változások, történések folyamatának, fejlődésének érzékeltetését. Az intézményt, mivel része a múzeumi területnek, annak fontosabb eseményeivel összefüggésben vizsgálta, azok politikai vonzatát pedig csak szükségszerűen háttérként vázolta. A BTM önkormányzati intézmény, de ugyanakkor - mivel a főváros történetével foglakozik - az 1963. évi múzeumi törvény óta az országos múzeumok sorában foglal helyet. Mint a főváros közgyűjteményének, fontos feladata van Budapest művelődésében, hazai és nemzetközi kulturális kapcsolataiban. Ugyanakkor, mivel a múzeumi szakmai terület része, a mindenkori kulturális ügyek minisztériuma szakmai felügyelet alá is tartozik. A szerző munkájában törekedett azt érzékeltetni, hogyan érvényesült a kettős irányítás, amely valójában 1945 után jelentkezett. 26
