Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-01-01 / 1. szám
<3i Múzeumi J^írlevélj© A főváros ugyanis kezdettől fogva elutasította az állami felügyeletet az általa alapított intézmény felett, még az állami támogatás elvesztése árán is. A múzeum feladata kezdettől a főváros történeti emlékeinek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása és a közművelődés szolgálatába állítása. A kötet öt fejezeten keresztül végigvezeti az érdeklődő olvasót a főváros múzeumának születésétől, megalapításának előzményeitől, megszervezésétől és működésétől Kuzsinszky Bálint első igazgatónak tevékenységétől kezdve, a II. világháború előtti és utáni éveken át egészen az ezredfordulóig tartó időszakon. Megismerhetjük azokat a meghatározó egyéniségeket, akik a múzeumot igazgatták. Képet kaphatunk az egyes korszakokban a múzeum tevékenységéről, gyűjteménye alakulásáról. Az intézmény történetét áttekintve a munkatársak megállapítása szerint, az eltelt 115 év alatt sok történelmi vihart, háborút, diktatúrát, politikai változásokat megélt intézmény munkatársai szakmai elhivatottsággal tették dolgukat, gyarapították és őrizték Budapest történeti emlékeit az utókor számára. B. Nyékhelyi Dorottya: Középkori kútlelet a budavári Szent György téren Előzetes jelentés. Szerk.: Holló Szilvia Andrea. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum, Bp„ 2003. 102 p. ill. (Monumenta Historica Budapestinensia XII.) A budai Várhegy déli részén, a Szent György téren a II. világháború utáni bontási, helyreállítási munkákhoz kapcsolódóan több helyütt folytak régészeti kutatások. A régészeti munkák legnagyobb része 1994-ben indult. 1997 őszén a BTM felkérést kapott a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium illetékesétől a Szent György tér nyugati oldalán lévő terület régészeti feltárására. 1998-ban indult meg a feltáró munka. 2000. június végéig kisebb-nagyobb megszakításokkal 8000 négyzetméter nagyságú területet kutatott a szerző a Lovarda köz és a Dísz tér közötti területen, valamint a Szent György tér nyugati oldalán, hogy a terület beépítettségét, továbbá az erődítésrendszer falait tisztázza. A három évig tartó régészeti munka során napvilágra került igen értékes régészeti leletanyag feldolgozása még hosszú ideig tart. Ebben a kötetben a terület egy részének, a Szent György tér 4., azaz a volt Teleki palota területének vázlatos kutatási ismertetése után arra tesz kísérletet, hogy egy nagyjelentőségű objektum, egy kút feltárásából és elsősorban annak is csak az alsó vizes-iszapos betöltésű részéből előkerült leletcsoportról adjon vázlatos áttekintést, hiszen az Anjou-magyar címeres kárpit is innen került napvilágra. Szinte mindegyik leletcsoport anyagának részletes ismertetése egy-egy külön könyv témája lehetne. Ez a munka arra tesz kísérletet, hogy az Anjou-magyar címeres selyemkárpitot övező megkülönböztetett figyelem és a nem szűnő érdeklődés miatt a feldolgozás jelen szintjén megpróbálja az eddigi tapasztalatokat összegezni. Schwarcz Katalin: „Mert ihon jönn Asszonyotok és kezében új szoknyák" Források a klarissza rend magyarországi történetéből. Kiad.: Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiái Munkaközösség (МЕТЕМ), Bp., 2002. 288 p. ill. (Metem könyvek 39) Szent Klára attribútuma a könyv, amely általános jelkép a rendalapítók ábrázolásakor. E képi megjelenítés valós tartalommal bír, ő maga írt rendjének regulát. A ferencesek második rendje, a klarissza rend hét évszázados történetében a lelki gazdagság számtalan formában mutatkozott meg, így abban is, hogy a rendalapító regulája szellemében újabb regulák születtek. A szerző tizenöt évvel ezelőtt kezdte el kutatni a magyarországi klarisszák történetét. Tíz évvel ezelőtt fogalmazta meg azt a részletkérdést, mi maradhatott meg az 1782. évi feloszlatást követően a klarisszák egykori könyvtárából, kódexeik, kéziratos köteteik, nyomtatott könyveik fellelhetők-e még? Évek hosszú kutatómunkájával összeállított egy rekonstruált könyvjegyzéket, amely több mint 86 tételből állt. E jegyzék mindegyik klarissza kolostor egykori kódexeit és könyveit tartalmazza. Kutatásai során talált szentbeszédeket, amelyeket a klarisszák mondtak és ki is nyomtattak. Gazdagították a gyűjteményt a szerzői ajánlások, valamint a klarisszák költségén kiadott könyvek is. Bővítette a klarissza szerzők és köteteket fordító apácák névsorát. Ma már újabban fellelt kötetek leírását készítette le, hogy a rekonstruált első könyvjegyzéke gazdagabbá váljon. A kötet közreadásával a célja az eddig rejtőzködő értékeket megmutatása és feldolgozása volt kutatásainak jelenlegi eredményeinek birtokában. A forrásközlés összeállításánál elsődleges feladatának tekintette, hogy a forrásokat a fennmaradt másolatok vizsgálatával és értékelésével együtt adja ki. 27
