Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-05-01 / 5. szám
m^TúzEUMi Hírlevél J© ALFA PROGRAM Azért, hogy az ingyenessé váló múzeumoknak az intézkedés ne jelentsen pénzkiesést, a kulturális minisztérium, illetve azok a minisztériumok, amelyek ilyen intézményeket tartanak fenn, jegyár kompenzációt biztosítanak az érintett múzeumoknak - így a múzeumok összesen 350 millió forintot kapnak a jegybevétel kiesés kompenzációjaként. A múzeumok infrastruktúrájának látogatóbarát fejlesztésére, az önkormányzati fenntartású múzeumok a kiállításokkal kapcsolatos szakmai feladatokra és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésére 550 millió forintra pályázhatnak. Ezen összegből a múzeumok a kiállítóterekben bevezethetik az Európában népszerű modern, interaktív múzeumtechnikákat, felújíthatják a kiállításokat, hogy a múzeumok valóban látogatóbarát kiállító helyek legyenek, és létrejöhessenek a múzeumi boltok, a múzeumi kávézók, nagy nemzetközi hírű tárlatok itt, és magyar kiállítások külföldön. Erre a két célra 400 millió forintot szántak, amely az NKA költségvetésében kapott helyet. (Forrás: NKÖM Honlap) Új időszaki kiállítások BUDAPEST Válogatás a 2003. év ásatási leleteiből Aquincumi Múzeum 2004. április 15. - október 31. Az Aquincumi Múzeumban lévő két régészeti osztály (Ős-és Népvándorláskori Osztály, Ókortörténeti Osztály) munkatársai számára a Főváros régészeti örökségének védelmével kapcsolatos teendők maradéktalan ellátása évről-évre feszítettebb ütemű munkát jelent. Múzeumunk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által előírt területeken, a hatóság által meghatározott mértékben végzi el a régészeti beavatkozást. A 2003. év folyamán 49 római kori és 18 ős-, illetve népvándorlás kori helyszínen folytak különböző szintű régészeti munkák, ásatásvezető régész munkatársaink ásatási csapatukkal 1382 napot töltöttek terepi munkán. A kiállítás a különböző korszakok ásatásaiból múzemba került, ezernél több ládányi leletanyagból nyújt áttekintést. Legnagyobb arányban minden évben kerámialeletek kerülnek elő, de a restaurátori munkának köszönhetően a kerámiánál sérülékenyebb üveg és fémtárgyak közül is több darab készült el. Vitrinbe helyezésük feltétele, hogy a restaurátorok szakértelmének nyomán, romlási folyamatukat megállítva eredeti formájuk ismét felismerhetővé, a látogató számára élvezhetővé váljon. Természetesen célunk nem a „szép" tárgyak kiválogatása, hanem a régész munkájának eredményeképpen előbukkanó, a korabeli kultúrákról hírt adó emlékanyag áttekintése. Ezért láthatók kiállítva többek között az újkőkori gabonatermesztés jelentőségét mutató őrlőkövek, a római viselet csonthajtűi, római mécsesek és előállításukhoz szükséges mécsesnegatívok, érmek, stb. A kutatások során az új kőkor - jellegzetes edénydíszítési eljárása alapján - vonaldíszes kerámia kultúrájának nevezett nagy kulturális egységébe sorolható, a Kr. e. 6-5. évezredben hosszú ideig lakott, állandó településének cölöpszerkezetes házai kerültek elő. 2003 folyamán a korábbiakhoz képest új életmóddal és társadalmi szervezettséggel jellemezhető bronzkor ismert lelőhelyeinek száma is újabb jelentős lelőhelyekkel gyarapodott. Biatorbágy- Hosszúrétek lelőhelyen a kora bronzkor első felében (Kr.e. 2800-2500) létesült település maradványait sikerült feltárnunk. Az előkerült hulladékgödrökben a Kárpát-medence szinte teljes területét kitöltő makói kultúrára jellemző edények töredékei kerültek elő, míg Szigetszentmiklós határában a Harangedény- Csepel csoport hamvasztásos sírjai kerültek elő a Kr.e. 3. évezred második feléből. A XI. kerületben, a Fehérvári és Bocskai út kereszteződésében a középső bronzkori vatyai kultúra 148
