Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2004 (25. évfolyam, 1-12. szám)
2004-03-01 / 3. szám
m MÚZE^^MÍ^LpVÉL J© 4 - г.' Z.OOlf.Sl.Z előlap két rátét deszkáján és a lábazaton olajzöld alapszínezés található. Ezt a színt előszeretettel alkalmazták a korai (17-18. századi) festett asztalosmunkákon. A zöld színezésen okkersárga, a patronos (sablonnal készített) technikához hasonló, de szabadkézi festésű sordísz látható, amely négy, háromkaréjos sziromból, középen pöttyből álló csillag, vagy virágfej motívum. A lábazaton középen olvasható az okkersárga színnel felfestett 1652-es évszám. Az előlapon két festett, négyszögletes keret körül fehér alapszínen széles, vörös, fehér, zöld színű, fekete kontúrozású ú.n. fonatdísz található. A két keret fekete és sárga színezésű. A kereteken belül kékesszürke alapszínen piros, oldalirányba elnyúló szívformákból ágaznak ki a szimmetrikus virágkompozíciók. A háromszirmú, oldalra elnyúló virágfejek „plasztikusságát", fény-árnyék hatását érzékeltetik az éles fehér és fekete kontúrozások. A virágfejek között piros, fekete kontúrozású bogyók láthatók. A szárakat vékony, fekete vonalkák keresztezik. A láda tetején néhány színnyom tanúskodik arról, hogy egykor a tető is festett lehetett. Mára csak a tetőkeret profilozott részének piros színezése maradt fenn. A tető élén, az olajzöld színen vörös-fekete csíkozás látható. Méretei: hossza: 1,30 m szélessége: 0,60 m magassága: 0,80 m. Bútorgyűjteményünkben ez ideig egyetlen hasonló korú (1669) és felépítésű, de eltérő díszítésű láda található, amely ugyancsak műkereskedőtől származik, így mindössze annyit tudunk róla, hogy az is Dél-Erdélyből került Magyarországra. A megvételre felajánlott láda, azon túl, hogy gyűjteményünk legkorábbi datált műtárgya, igen fontos információkat hordoz a 17. századi bútorok felépítésről és ezek díszítéséről, mivel sem későbbi átalakítások, sem átfestések, restaurálások nyoma nem látható rajta. A tárgy kiemelkedő jelentőségű, hiszen a festett asztalosmunkáknak ezt a korszakát néhány fennmaradt festett famennyezettel és berendezéssel rendelkező templomból ismerjük csupán. Homoródalmási festett láda A kisméretű láda (kb. 60 cm széles) Erdélyből származik. Fenyőfából készült. Jellegzetes festése alapján készítési helye: Homoródalmás. Festett az előlap és a tető, amelyen 1852-es évszám olvasható. Alapszíne kék. A sárga kerettel körülvett betéteké vörösesbarna. Az előlapon színes virágozás, a tető betéteiben madárábrázolás látható. A festés nagyon jó állapotban van. Gyűjteményünkben a homoródalmási festett bútorokat két állótálas képviselte, ládánk erről a területről nem volt. Kiss Margit Ameri ka-gyüjtemény Az Amerika gyűjtemény, a Néprajzi Múzeum egyik legkisebb gyűjteménye, 2003-ban több jelentős tárgyegyüttessel gyarapodott. A néhai Nékám Lajos orvos az 1920-as években, Észak- Amerikában gyűjtött tárgyai mellett Boglár Lajos néprajzkutató indián gyűjteménye, Törőcsik Zoltán amerikanista, volt Veszprém megyei múzeumigazgató mexikói könyv- és fotógyűjteménye (NKÖM támogatással), valamint Oláh László Olivér ecuadori, perui, bolíviai útja során vásárolt vegyes néprajzi, régészeti anyaga mellett munkatársunk Szeljük György 2002. évi gyűjtőútjának anyaga került a gyűjteménybe. Boglár Lajos 1953-tól 1979-ig dolgozott a Néprajzi Múzeumban és nevéhez fűződik a jelenlegi gyűjtemény tárgyi anyagának mintegy fele. Távozása után a 80-90-es években főként Brazíliába, illetve Francia Guyanaba tett utakat, részint magánköltségen, részint különféle ösztöndíjakkal. 1991-1997 között hét alkalommal járt Brazíliában. 2003-ban vásárolta meg a Néprajzi Múzeum az ebből az időszakból származó, 200 darabos gyűjteményét. Ezek közül 100 Brazíliából való (botokudo, guarani kamayura, karazsa, kayapó, krahó, kuikuro, szuja, tiriyo, yanomami, waiwai, waurá). E tárgyakat zömében 1981-87 között, hosszabb-rövidebb utazásai alkalmával gyűjtötte, vásárolta. A 100 db-os wayana gyűjtemény pedig egy terepmunka-sorozat eredménye. A Brazíliában, Suriname-ben és 2004. március
