Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)

2003-06-01 / 6. szám

(S^^Túzeumi Hírlevél A Párizsban 2001-ben nagy sikert aratott Ma­gyar Kulturális Évad (MagyArt) folytatásaként ebben az évben a francia kultúra mutatkozik be Magyaror­szágon (FranciArt). A Párizsi Divat és Kosztümmú­zeum, Párizs Város Történeti Múzeumának metszet és festményanyagának segítségével 2003 júniusában viselettörténeti kiállítást rendez a Budapesti Történe­ti Múzeum Vármúzeumának földszintjén, amelyet hazai múzeumok anyagával (a Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és Magyar Nem­zeti Múzeum) egészítünk ki. A kiállítás elsősorban a francia ízlés, a párizsi divat irányító szerepét, hatását ismerteti a képzőművészeti alkotások és látványos öl­tözékek bemutatásával, utalva egy-egy korszak híres irodalmi alkotására. Célunk egy-egy korszak hangula­tának felvillantása, a francia-magyar kölcsönhatások bemutatása jellemző darabjainak mintegy 100 modell által való bemutatásával. A kiállítás anyagát francia és magyar nyelvű katalógus ismerteti bevezető tanulmányokkal, az egyes korok ismertetésével, irodalmi részlettel, vers­sel illusztrálva. Rendezők: Catherine Join Dieterle, a Musée Galliera igazgatónője és munkatársai, magyar rész­ről F. Dózsa Katalin, a BTM főigazgató helyettese, a Francia Intézet, Budapest és Párizs önkormány­zata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a francia kultuszkormányzat, a l'AFA segítségé­vel. Ősfoglalkozási képek Néprajzi Múzeum - II. emelet 2003. május 22. - szeptember 14. A cikk illusztrációi az Ősfoglalkozások és A kaland nyomában c. kiállításokból valók Néprajzi Múzeum Látogatható 2003 szeptemberéig Az „ősfoglalkozások” kifejezést Herman Ottó alkotta, s a népies halászatot és pásztorkodást jelölte vele. Úgy vélte, ezek pusztuló emlékeinek megis­merése kulcsot adhat a magyar őstörténet kutatójának kezébe, mert aki - mint írta - „nem ismeri a most élő magyarságban megőrzött ősi elemeket, hiába keresi a nemzet őshazáját, - helyesebben eredetét, fejlődése menetét”. Herman Ottó nagy hatású munkáit, az általa összeállított kiállításokat az ősfog­lalkozásokat megjelenítő gazdag képanyag kísérte. Könyveit, cikkeit részben saját raj­zai, részben általa felkért művészek - elsősor­ban Jankó János, Nécsey István, Koszkol Jenő, Vezényi Elemér - művei illusztrálják. Ilyen képeket használt fel az 1896-os millenniu­mi kiállításon s különösen az 1900-as pári­zsi világkiállításon, ahol Koszkol Jenő erre a célra festett tíz nagyméretű festményével kívánta szemléletessé tenni a magyar ősfog­lalkozásokat. Hasonló műveket ezt követően rendelt munkatársaitól. A kamarakiállítás ezeket a Herman Ottó megbízásából főként a kiállításokra ké­szített, mára feledésbe merült ősfoglalkozási képeket gyűjti egybe, valamint bemutat néhá­nyat saját rajzaiból, grafikáiból is. Ezek a művek nem csupán tárgyuk, hanem a 19. század végi tudományos kutatás és a képi illusztráció kap­csolatának szempontjából is figyelmet érdemel­nek. A bemutatott képek egy kisebb hányada a kutatói adatrögzítés során, a dokumentálás érdekében készült. Jobbára ilyenek Herman Ottó munkái, valamint részben Nécsey István alkotásai. A többség azonban a szemléltetést, a reprezentációt szolgálja. A kiállításokon be­mutatott képek, a szakkiadványok fejtegeté­seit kísérő ábrák a tudományos mondanivaló megkomponálásának szerves eszközei voltak. Nemritkán olyannyira, hogy a megfelelő tör­téneti adatok hiányában a mondanivaló hi­hetőségét voltak hivatva pótolni. Rendező' Fejős Zoltán 187

Next

/
Oldalképek
Tartalom