Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-06-01 / 6. szám
(S^^Túzeumi Hírlevél A Párizsban 2001-ben nagy sikert aratott Magyar Kulturális Évad (MagyArt) folytatásaként ebben az évben a francia kultúra mutatkozik be Magyarországon (FranciArt). A Párizsi Divat és Kosztümmúzeum, Párizs Város Történeti Múzeumának metszet és festményanyagának segítségével 2003 júniusában viselettörténeti kiállítást rendez a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának földszintjén, amelyet hazai múzeumok anyagával (a Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria és Magyar Nemzeti Múzeum) egészítünk ki. A kiállítás elsősorban a francia ízlés, a párizsi divat irányító szerepét, hatását ismerteti a képzőművészeti alkotások és látványos öltözékek bemutatásával, utalva egy-egy korszak híres irodalmi alkotására. Célunk egy-egy korszak hangulatának felvillantása, a francia-magyar kölcsönhatások bemutatása jellemző darabjainak mintegy 100 modell által való bemutatásával. A kiállítás anyagát francia és magyar nyelvű katalógus ismerteti bevezető tanulmányokkal, az egyes korok ismertetésével, irodalmi részlettel, verssel illusztrálva. Rendezők: Catherine Join Dieterle, a Musée Galliera igazgatónője és munkatársai, magyar részről F. Dózsa Katalin, a BTM főigazgató helyettese, a Francia Intézet, Budapest és Párizs önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a francia kultuszkormányzat, a l'AFA segítségével. Ősfoglalkozási képek Néprajzi Múzeum - II. emelet 2003. május 22. - szeptember 14. A cikk illusztrációi az Ősfoglalkozások és A kaland nyomában c. kiállításokból valók Néprajzi Múzeum Látogatható 2003 szeptemberéig Az „ősfoglalkozások” kifejezést Herman Ottó alkotta, s a népies halászatot és pásztorkodást jelölte vele. Úgy vélte, ezek pusztuló emlékeinek megismerése kulcsot adhat a magyar őstörténet kutatójának kezébe, mert aki - mint írta - „nem ismeri a most élő magyarságban megőrzött ősi elemeket, hiába keresi a nemzet őshazáját, - helyesebben eredetét, fejlődése menetét”. Herman Ottó nagy hatású munkáit, az általa összeállított kiállításokat az ősfoglalkozásokat megjelenítő gazdag képanyag kísérte. Könyveit, cikkeit részben saját rajzai, részben általa felkért művészek - elsősorban Jankó János, Nécsey István, Koszkol Jenő, Vezényi Elemér - művei illusztrálják. Ilyen képeket használt fel az 1896-os millenniumi kiállításon s különösen az 1900-as párizsi világkiállításon, ahol Koszkol Jenő erre a célra festett tíz nagyméretű festményével kívánta szemléletessé tenni a magyar ősfoglalkozásokat. Hasonló műveket ezt követően rendelt munkatársaitól. A kamarakiállítás ezeket a Herman Ottó megbízásából főként a kiállításokra készített, mára feledésbe merült ősfoglalkozási képeket gyűjti egybe, valamint bemutat néhányat saját rajzaiból, grafikáiból is. Ezek a művek nem csupán tárgyuk, hanem a 19. század végi tudományos kutatás és a képi illusztráció kapcsolatának szempontjából is figyelmet érdemelnek. A bemutatott képek egy kisebb hányada a kutatói adatrögzítés során, a dokumentálás érdekében készült. Jobbára ilyenek Herman Ottó munkái, valamint részben Nécsey István alkotásai. A többség azonban a szemléltetést, a reprezentációt szolgálja. A kiállításokon bemutatott képek, a szakkiadványok fejtegetéseit kísérő ábrák a tudományos mondanivaló megkomponálásának szerves eszközei voltak. Nemritkán olyannyira, hogy a megfelelő történeti adatok hiányában a mondanivaló hihetőségét voltak hivatva pótolni. Rendező' Fejős Zoltán 187
