Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
s^^úzeumi Hírlevél j® padi vagy filmes jelmez eredeti funkciójában erősíti a produkció mondanivalóját, megjelenítését, de soha nem válik „főszereplővé". Most, a kiállítás alkalmával végre „testközelbe” kerülnek azok a ruhák, melyeket egyébként csak messziről szemlélhetünk. A szakmai fortélyokat és a különleges felület-kialakításokat is megfigyelheti, így a jelmezkészítés titkaiba is beavatást nyer az érdeklődő. Ízelítőként a speciális anyagokról, felület-megmunkálásokról:- valódi fémszálas textíliákból készült ruhák, ahol az eredeti viseletén előforduló aranylemezeket-, kerámia lapokat pl. sztaniollal borított kartonlapokkal helyettesítették, ügyelve a jelmez elviselhető súlyára,- a felületi applikálást kontúrhímzéssel és kézi festéssel is kombinálták, hogy színpadi fényhatásokkal, a nézői távolság ellenére is lenyűgöző hatást tudjanak elérni a felületből plasztikusan kiemelkedő formák,- bámulatba ejtők a papír alapanyagú jelmezek, kézi festéssel mintázva vagy fémesre galvanizálva élethű utánzatát adják a nehéz szöveteknek, pehelykönnyű súllyal,- a fémlemezes páncélinget ezüsthatású bevonattal ellátott bőrlapocskák alkotják, a rávarrt - feltehetően eredetileg bútorok díszítésére használt - fémveretek a jelmez mozgásakor a hiteles „fémhangot’’ produkálják,- a honfoglalás kori köpenyek posztóból készültek, esetenként valódi fém rátétekkel ill. bőrből domborított és festéssel fémhatásúvá tett applikációkkal díszítve; az így készült jelmez illúziókeltő, ugyanakkor hordható filmes-ruházat,- a színpadon és filmben egyaránt viselt történelmi hatású lepel-ruhák alapkelméje valamely különleges felületű ipari méteráru, amelyet izgalmas díszítés-kombinációkkal alakítottak korhű jelmezekké; zsinór-díszítések (akár „metál-ragasztó" háromdimenziós, figurális felvitelével), selyem-applikációk, fémjellegű- és gyöngyrátétek, festéssel imitált kiemelések egyaránt előfordulnak,- a reneszánsz és barokk katonai mellényeket imitáló fém- és bőrhatású ruhadarabok könnyű vlies-betéttel, steppelt formában készültek, helyenként szegecseléssel még inkább élethűvé varázsolva. A steppeléssel kidomborodó részek utólagos festésével a fémdomborításra megszólalásig hasonlító színpadi látvány valósul meg,- a turnürös női ruha és a reneszánsz férfi zeke klasszikus bársony felhasználásával, hiteles szabásvonalakkal készült; a jelmezek gazdagságát változatos és igényes kézi gyöngyhímzés fokozza, csillogása színpadon, filmvásznon- ill. TV-produkciókban egyaránt különleges effektusokkal járul hozzá a korhűséghez,- a 20-as évek vékony anyagú táncruháin a kézi gyöngyhímzést, gyöngyrojtokat különleges csipke-applikációval és zsinór-rojtokkal helyettesítették; mely az eredeti hatást teljesen visszatükrözi, viszont a színpadi mozgásnál, valamint a tisztításnál rendkívül előnyös,- a pompás fej díszeket közelről szemügyre - véve szintén rafinált anyagokat és technikákat fedezhet fel az érdeklődő (pl. galvanizált anyagok használata). A kiállításon látható jelmezeket hazánk vezető művészei tervezték és alkották: Bakó Ilona, Bírta Gábor, Horváth Kata, Húros Annamária, Jánoskuti Márta, Kemenes Fanny, Laczó Henriette, Márk Tivadar, Pilinyi 41
