Márton Erzsébet (szerk.): Múzeumi Hírlevél, 2003 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2003-02-01 / 2. szám
m^úzEUMi Hírlevél J© XI. Országos Rajzbiennálé Salgótarján, 2002. Nógrádi Történeti Múzeum 2003. február 3-ig Sárkány Győző, Súr: Ovális monolit l.-ll., 2002 Kovács Péter Balázs, Budapest: Titok l.-lll., 2002 Hauser Lilián Beáta, Budapest: „Rajzüzenetek" (részlet), 2002 Márta, Ruttka Andrea, Szakács Györgyi, Tresz Zsuzsa, Újvári Katalin, Vágó Nelly, Vereczkei Rita, Zeke Edit. A megvalósított és kiállított jelmezeket, kellékeket az alábbi intézmények, ill. cégek kölcsönözték múzeumunknak: Budapesti Kamaraszínház, Budapesti Operett Színház, Debreceni Csokonai Színház, Jel-Mez Bt., Komédium Színház, Korona Film Kulturális Kft., Mafilm Rt., Magyar Állami Operaház, Magyar Nemzeti Múzeum, Marcosy Kft., Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Thália Színház, Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház. A Textilmúzeumban a „Színfalak mögött- Színfalak előtt” c. időszakos kiállítás rendkívüli élményt tartogat a textil- és ruházati szakmában nem jártas érdeklődők számára, illetve sok trükköt árul el a hozzáértőknek. Sásköpeny és aranycsipke 19. századi rajzolók közép-európai viseletképei a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből Közép-európai Kulturális Intézet 2003. január 16 - február 21. A kiállításon három nagy egység szerepel: Bikessy-Heinbucher József, Franz Jaschke, valamint Franz Kollarz és Franz Kaliwoda bécsi kiadók által megrendelt sorozatai. Mellettük néhány grafikával olyan jelentős művészek is képviselve vannak, mint Szerelmey Miklós, Théodore Valério, Rudolf von Alt és George Edward Hering. A különböző nemzetiségű alkotók különböző régiók, foglalkozások, társadalmi osztályok viseletéit örökítették meg. Többek között dunántúli, szepességi, szlavóniai, máramarosi, valamint Dráva menti viseletek sorakoznak egymás mellett. Nemcsak viseletképek, a rajzolók megörökítették az ábrázoltak foglalkozásának kellékeit, munkaeszközeiket és a jellegzetes tájakat, néha a falvakat is. A kiállítást Basics Beatrix és Gellér Katalin rendezte, a katalógusban Flórián Máriának a viseletek elemzését tartalmazó tanulmánya is olvasható. GK „Ásó, kapa, nagyharang" - A menyasszonyi csokor változása Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2003. február 7. - március 24. Kiállításunk elsődleges célja a menyasszonyi csokrok 20. századi változásait bemutatni. A csokrok formái, a csokorba kötött virágok koronként változtak és híven visszatükrözték az adott kor divatirányzatát. Szinte napjainkig különbséget lehet tenni a városi, még inkább a fővárosi és a vidéki virágkötészeti stílusok között. A 19. század közepétől a menyasszonyoknak - és itt elsősorban a bécsi udvarhoz közel álló arisztokráciára kell gondolni - kis, kerek csokraik voltak, amelyeket ma biedermeier csokornak ismerünk. A19. század végén, 20. század elején jött divatba először német nyelvterületen, majd hazánkban is az ún. vízesés vagy zuhatag típusú karra fektethető virágcsokor. A módos, elsősorban városi polgárság élővirágból köttette a menyasszonyi csokrokat. Főként rózsát, szegfűt, kálát, liliomot és Olaszországból hozatott narancsvirágot használtak erre a célra. A hosszan lelógó szalagok végére virágokat és apró zöld leveleket tűztek. Ez a csokorforma jól illett az ekkor divatba jött hosszú fehér ruhához. A szegényebb polgári és falusi réteg, akik nem engedhették meg maguknak, hogy élővirágból köttessék meg a menyasszonyi csokrot, ugyanezeket a virágokat művirágból készíttették el. Az 1960-70-es években a művirág csokrok mellett ismét megjelentek az élővirágok, így a fehér szegfű, a fehér kardvirág, a kála. Idővel tért hódított a piros szegfű, a piros rózsa és a gerbera, majd az orchidea különböző színárnyalatai. Napjainkban a virágkötészet hatalmas fejlődésének eredményeként a legváltozatosabb csokrokkal találkozhatunk, mind formáját tekintve, mind pedig a felhasznált virágokat illetően. Kiállításunkat fotóillusztrációk és eredeti menyasszonyi viseletek egészik ki, melyek híven tükrözik a virágkötészeti stílusokat, változásokat, a városi és a paraszti virágkultusz időbeli és térbeli különbségét. МММ Dürer és kortársai 15-16. századi grafika a Kelet-Szlovákiai Múzeum gyűjteményeiben Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Metszettárában 2003. január 16. - március 17. A Kelet-Szlovákiai Múzeum megalapítása (1872) óta gyarapította grafikai gyűjteményét. A kollekció több 42
